Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények foglalja magában a hatályos alkotmány szabályait. Ezért az íratlan alkotmányt gyakran történeti alkotmánynak is nevezik.'* Ide kívánkozik egy fontos megjegyzés. „Nagy-Britanniának nincs írott, egy dokumentumba foglalt, kartális alkotmánya, ezért gyakran mondják, hogy a szigetországnak íratlan alkotmánya van. Ez azonban nem igaz, miután írott törvények, elvek, parlamenti konvenciók, királyi prerogatívák, bírósági határozatok együtt képezik az angol alkotmányt. Ezek a dokumentumok, szokások azok, amelyek meghatározzák a kormányzás rendszerét.”14 15 -A megjegyzés inkább egy félreértés eloszlatását célozza: az alkotmány íratlan volta ugyanis nem arra utal, hogy annak szövege „nincs leírva”, azaz nem található meg írásban,16 hanem azt jelenti, hogy nincs meghatározva azoknak a forrásoknak, dokumentumoknak (törvényeknek, elveknek, bírósági határozatoknak stb.) a köre, amelyeket az alkotmányhoz tartozónak kell tekinteni, amelyek együtt adják az alkotmányt. Példával illusztrálva: írott alkotmány esetén pontosan tudható, hogy mely jogszabály tekintendő az adott állam alkotmányának/alaptörvényének (pl. Magyarország esetén korábban az 1949. évi XX. törvény, 2012. január 1-től Magyarország Alaptörvénye [2011. április 25.] a hatályos). Persze, az írott alkotmány állhat több törvényből is, mint pl. Svédország esetén az 1809- es alkotmánya szerint ide kell sorolni a kormányformáról, a trónöröklésről, a sajtószabadságról és a véleménynyilvánítás szabadságától szóló törvényeket, de hasonlóképpen több törvényből állt az azóta felbomlott Csehszlovákia alkotmánya is, mégpedig az 1960. július 11-i alkotmányból, az 1968. októberi - a csehszlovák államszövetségről, és a szintén 1968. októberi - a nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény ékből). Fontos ismérv, hogy mindegyik „külön” törvényt ekként, azaz kifejezetten „alkotmánytörvény”-ként fogadják el, vagy utólag nyilvánítják az alkotmány „részének”. íratlan alkotmány esetén viszont az a jellemző, hogy bár ezek is nagyrészt írott, a jogalkotási folyamat során létrejött jogszabályok, semmi sem utal azonban az alkotmányos szintre, hanem a tárgyuk alapján, mondhatni: tetszés szerint 14 Kovács István: Magyar alkotmányjog I. JATE Kiadó, Szeged, 1990,254. s köv. p. 15 Vő. Trőcsányi László: 1. Alaptanok. In Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. (Szerkesztették: Trócsányi László és Schan- da Balázs, Csink Lóránt közreműködésével). Harmadik, átdolgozott kiadás, hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft.. Budapest, 2014. őszi kiadás, 36. p. 16 ... amelyet egy joghallgató az alkotmányjogi vizsgáján még azzal egészített ki, hogy emiatt „az íratlan alkotmány szájhagyomány útján terjed”... 193
