Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI sorolják ide a különböző jogszabályokat (pl. amelyek a parlamentre, önkormányzatokra, választójogra, alapjogokra stb. vonatkoznak). - Angliának ma is íratlan alkotmánya van. Ezért nem lehet pontosan meghatározni, mely jogszabályok (vagy a szokásjog mely részei) tartoznak az alkotmányos szintre. Ezt mutatja a gyakorlat is. Általában ide szokták sorolni a következő dokumentumokat: Magna Charta Libertatum (A nagy szabadságlevél, 1215); The Petition of Rights (A Jogok Kérvénye, 1628); Habeas Corpus Act (1679); Bill of Rights (A Jogok Törvénye, 1689); Act of Settlement (Trónöröklési Törvény, 1701); The Parliament Act (Törvény a Parlamentről, 1911); Statute of Westminster (Westminsteri Statutum, 1931); The Parliament Act (Törvény a Parlamentről, 1949), Human Rights Act (Emberi Jogi Törvény, 1998). De pl. a világ összes alkotmányait tartalmazó gyűjtemény közel 350 dokumentumot és írott jogszabályt (statute) említ az alkotmány/jog forrásaként.17 Az, hogy nincs meghatározva, mely jogszabályok és egyéb dokumentumok tartoznak az (íratlan) alkotmányhoz, lehetőséget ad eltérő, sajátos értékelésekre is. Közismert, hogy hazánkban - főképpen a XX. század, azaz az 1900-as évek első harmadában/felében - gyakran emlegették Magyarország „ezeréves alkotmányát”. Ez azért is lehetett némiképp feltűnő, mert az is közismert volt, hogy a világ legelső alkotmánya az Amerikai Egyesült Államokban lépett hatályba 1787-ben, Európában pedig Franciaországé volt az első 1791-ben: ezek legfeljebb egynegyed évezredesek, igen messze vannak tehát az ezer évtől. Ennek magyarázata aztán lehet az is például, hogy hazánk „ezeréves alkotmánya” az államalapító István király törvényeit, az Aranybullát és az azt követően megjelent alkotmányjogi tárgyú jogszabályokat, bírósági döntéseket, valamint a szokásjogot stb. foglalja magában. - Ennél talán fontosabb arra emlékeztetni, hogy a XX. század első évtizedeiben a magyar közjogtudományban megjelentek azok a felfogások, amelyek az alkotmányt az állam „megalkotottságával”, azaz lényegében az államszervezettel azonosították. „... az állam összetételének és szervezetének, vagyis megalkotottságának ... rendje az állam alkotmánya,”18 Hasonlóképpen „Alkotmány alatt azt a 17 Tóth Károly: Címszavak alkotmányjogi kislexikonhoz. Magánkiadás, Szeged, 2010, 27. s köv. p.; a világ összes alkotmányait tartalmazó gyűjteményre utaláshoz lásd A. P. Blaustein - G. H. Flanz (szerk.): Constitutions of the Countries of the World. Oceana Publications, Inc. Dobbs Ferry, New York, 1983. 18 Polner Ödön: Az állami élet néhány főbb kérdése. Budapest, 1935. 194
