Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI hierarchiát, azaz nincs „alacsonyabb hierarchiai fokon álló törvény”! Ez 2012. január 1-e óta még nyilvánvalóbb, hiszen ez utóbbi nem is törvény formájában jelent meg. - A félreértések elkerülése érdekében hangsúlyozni kell, hogy itt nem az Alkotmányról és az ún. alkotmányerejű törvényről beszélünk, mert „Az Alkotmány és az alkotmányerejű törvények egyfelől, illetve az egyszerű többséggel elfogadható törvények másfelől, tartalmilag és formailag is tiszta hierarchikus rendet alkottak” — amint ezt az Alkotmánybíróság ki is mondta a 4/1993. (II. 12.) AB határozatában. De csak ezek! Maguk a törvények nem - erre később visszatérünk. Alkotmányi törvény), alkotmánymódosítások Nem lehet vitás, hogy az alkotmány (törvény) az elsődleges, meghatározó dokumentum minden modern állam jogrendszerében.13 Az alkotmány(törvény) az írott alkotmányok ún. kanális változatához tartozik, azaz egyetlen ünnepélyes okmányba (görög eredetű latin szóval: charta) foglalták és kifejezetten megjelölték (leírták), hogy az az adott állam alkotmánya, pl. „1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság alkotmányáról”. Kivételesen előfordul, hogy az írott alkotmány rendelkezéseit több alkotmánytörvény, vagy pontosabban meghatározott több közönséges törvény foglalja magában. Az írott alkotmány e típusának első általánosan ismert képviselője az 1875 és 1940 között hatályos francia alkotmány volt, mely három alkotmánytörvényből állt (1875. február 24., 25. és július 16-án elfogadott alkotmány törvények). Az írott alkotmány e válfaja mellett az egyes törvények alkotmány törvény jellegét az bizonyítja, hogy mindhárom törvény módosítása a közönséges törvényektől eltérő különleges eljárás alá esett. Az íratlan alkotmány esetén több, a történeti fejlődés különböző időszakaiban elfogadott különböző szintű írott és íratlan (szokásjogi) jogszabály 13 Most kizárólag a törvényhozásra egyébként feljogosított szerv által (esetleg törvény formájában) elfogadott alkotmányról beszélünk; mellőzzük a népszavazással vagy alkot- mányozó nemzetgyűlés által elfogadott alkotmány vizsgálatát, úgyszintén a 2012. január 1-én hatályba lépett „Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)” c. dokumentum vizsgálatát is, mert ez utóbbit nem törvény formájában alkotta meg az Országgyűlés (és nem is jogszabály)... 192