Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények
Tóth Károly: A „kétharmados” törvények azt jelenti, hogy a hierarchia alacsonyabb szintjén álló jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szinten állóval, mert ha ellentétes, az az alacsonyabb érvénytelenségét okozza. A hierarchia rendjét az Alkotmány, illetve Alaptörvény (és a jogalkotásról szóló törvény) általában pontosan meghatározta, ez adott támpontot a jogalkotás és a jogalkalmazás számára. Azért „általában”, mert voltak és vannak is sajnálatos „kivételek” e pontosnak és zártnak várt rendszerben. A korábbi Alkotmány hatályban léte idején, 2004. május 1-én - Magyarország Európai Unióhoz csatlakozásával egyidejűleg - a Magyar Nemzeti Bank elnöke felhatalmazást kapott rendelet kibocsátására, azzal, hogy rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. Csakhogy a Kormány rendelete szintén csak a törvénynyel nem lehetett ellentétes, tehát nyitva maradt a kérdés: mi volt a „viszony” a hierarchia szempontjából e kétfajta rendelet között.12 Sajátos szabályozási-szerkesztési „szépséghibát” rejt az Alaptörvény is a T) cikk ében: „(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.” A jogi jellegű szöveget nem először olvasó ember számára kézenfekvőnek látszik, hogy a jogszabályok felsorolása logikus módon, tehát a hierarchia rendjében történt, azaz a miniszteri rendelet nem lehet ellentétes „törvénnyel, kormányrendelettel és miniszterelnöki rendelettel”, csakhogy a 18. cikk (3) bekezdése másképpen szól: „A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely törvénynyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes.” - Itt már a kormánytag és az MNB elnöke rendeletének hierarchia-béli helye „felcserélődött”. Eltekintve az imént említett kérdésektől, az mindenesetre egyértelmű, hogy sem az Alkotmány, sem az Alaptörvény nem ismeri a törvények közötti 12 Persze, a kétfajta jogalkotó feladatkörének eltérő volta, a bankelnök speciális működési területe valószínűtlenné tette az ugyanarra a tárgyra vonatkozó „kettős” rendeletalkotást, az alkotmányozástól mindenképpen elvárható a pontosabb szabályozás... Egyébként ugyanez a probléma megmaradt az Alaptörvényben is. 191
