Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Kukorelli István: Az MDF és az SZDSZ megállapodása utáni alkotmánymódosítás és következményei
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Fukuyama írja Államépítés című könyvében: nem az a kérdés, hogyan szorítsuk vissza az államot, hanem az, hogy hogyan építsük újra fel azt a kisebb, de erősebb, hatékonyabb államot. Hozzátenném, alkotmányos keretek között.22 Az olcsó állam elmélete a trendekre pillantva, valóban illúziónak mondható. A polgár a nemzetét, országát általában jobban szereti, mint saját államát. Jó oka van rá, a „dúvad” állam adóztat, büntet, bürokratikus, hatóságot játszik, alattvalónak néz, átláthatatlan. Történelmi oka is van rá, soha nem érezte a magáénak, a mindenkori rezsimeknek volt állama és nem a társadalomnak. Az állam folyamatos deficittel küzd, működésében évszázadokon keresztül állandósult az ideiglenesség a periféria probléma következtében. Az elmúlt 25 évre is így tekintenek sokan. Holott tudnunk kellene azt és tudatosítani, hogy egy demokratikus társadalomban az alkotmányos állam nem ősellenség: határozott társadalmi rendeltetése van, a közjó szolgálata. Az államnak nehezen találunk filozófiát, a közjónak és a közjavakkal való jó kormányzásnak annál könnyebb.23 A kancellár-demokrácia intézményét az összehasonlító alkotmányjog tudomány ma úgy ítéli meg, mint az egyik, stabilitást adó, elfogadott alkotmányos megoldást. Ez tehát a paktum egyik pozitívuma is lehet. Kétségtelen tény, hogy a közép-európai rendszerváltozásokra, a francia és a német kormányzati rendszereknek, alkotmányoknak (1949-es bonni, 1958-as francia) nagyobb kisugárzó hatása volt, mint a westminsteri, illetve a washingtoni modelleknek. Csendben jegyzem meg, hogy a kancellár-demokráciák is hajlamosak az elnöki rendszerhez nagyon hasonlóvá válni.24 III.2. Ami az 1990-es államfő-választási megoldás utórezgéseit illeti, hat parlamenti államfőválasztás tapasztalata alapján elmondható, hogy bár az intézmény működik, de kuriozitása változatlanul egyedülálló. 22 Francis Fukuyama: Allamépítés. Századvég Kiadó, Budapest 2005. 153-155. p., lásd továbbá Stumpf István: Erős állam - alkotmányos korlátok. Századvég Kiadó, Budapest 2014. 23 Walter Lippmann: A közjó filozófiája. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest 1993. 24 Lásd a Juan J. Linz: Az elnöki rendszer veszélyei, továbbá Donald L. Horowitz: A demokratikus rendszerek összehasonlítása című cikkeiről zajló vitát. Politikatudományi Szemle 1992/1. sz. 180
