Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI c) Románia 61. szakasz - A szerep és az összetétel (1) A Parlament a román nép legfelsőbb képviseleti szerve és az ország egyetlen törvényhozó hatósága. (2) A Parlament a Képviselőházból és a Szenátusból áll. 62. szakasz- A házak megválasztása (1) A Képviselőházat és a Szenátust általános, egyenlő, közvetlen, titkos és szabadon kifejezett szavazattal választják meg, a választási törvény szerint. (2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képviselői helyre jogosultak, a választási törvény feltételei között. A valamely nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárokat csak egyetlen szervezet képviselheti. (3) A képviselők és a szenátorok számát a választási törvény az ország lakosságához viszonyítva állapítja meg. d) Szlovén Köztársaság 96. cikk. (1) Az Államtanács a szociális, gazdasági, szakmai és helyi érdekeket képviselő tagokból alakul. Az Államtanácsnak negyven tagja van. (2) Az Államtanács összetételét a következők alkotják: a) négy tag a munkaadók képviseletében; b) négy tag a munkavállalók képviseletében; c) négy tag a földművesek, kisiparosok és független foglalkozások képviseletében; d) hat tag a mezőgazdasági tevékenységek képviseletében; e) huszonkét tag a helyi érdekek képviseletében. 97. cikk. (1) Az Államtanács: a) törvényeket kezdeményezhet a Nemzetgyűlésnél; b) véleményt nyilváníthat a Nemzetgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekről; c) kérheti, hogy a Nemzetgyűlés a törvény kihirdetése előtt erről ismételten döntést hozzon; d) népszavazás elrendelését kérheti a 90. cikk (2) bekezdés alapján; e) vizsgálatot kérhet közérdekű ügyben a 93. cikk alapján. (2) A Nemzetgyűlés kérésére az Államtanács köteles véleményt nyilvánítani egyes ügyekben. 160