Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája Az alkotmányok rendelkezéseiből egyértelmű, hogy az „újabb” európai kétkamarás parlamenti rendszerek nem mutatnak nagy lényegi változatos­ságot: legfeljebb a „felsőházba” történő passzív választási korhatárt illetően vannak eltérések, valamint a hatáskörök terén a lengyel alkotmány utalja a Képviselőház jogkörébe a kormány ellenőrzését. Ami az egyes kamarák összetételét illeti: fel kell hívni a figyelmet Ro­mánia alkotmányának arra a szabályára, hogy „a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok azon szervezetei, amelyek a választásokon nem kapják meg a parlamenti képviseletükhöz szükséges szavazatszámot, egy-egy képvi­selői helyre jogosultak”, valamint Szlovénia esetére. - Az idézett szövegrész nem csupán Szlovénia Államtanácsának korporativ jellegét mutatja, hanem azt is, hogy ez a kamara mennyire szűkre szabott hatáskörrel rendelkezik, valójában tényleges, érdemi döntési joga nincs,42 hanem mindössze kérhet és kezdeményezhet, tehát gyakorlatilag nem következhet be olyan „véle­ményeltérés”, amely bármely ház működését akadályozná, és emiatt esetleg egyeztető mechanizmusra lenne szükség. Hogy az egyeztető mechanizmus igénybevétele nem lehet lényeges érv a kétkamarás rendszer ellen, erre elegendő pl. Románia alkotmányos megol­dását említeni: 75. cikk. (A törvénytervezetek és a törvényjavaslatok megküldése) Az egyik ház által elfogadott törvénytervezeteket vagy törvényjavas­latokat meg kell küldeni a parlament másik házának. Ha ez utóbbi elutasítja a törvénytervezetet vagy törvényjavaslatot, ezeket újabb megvitatásra vissza kell küldeni az őket elfogadott háznak. Az újabb elutasítás végleges. 76. cikk. (A közvetítés) (1) Ha az egyik ház a másik ház által jóváhagyóitól eltérő formában fogad el valamely törvénytervezetet vagy törvényjavaslatot, a házak elnökeinek közvetítési eljárást kell kezdeményezniük egy paritásos bi­zottság révén. (2) Abban az esetben, ha a bizottság nem jut megegyezésre, vagy ha az egyik ház nem hagyja jóvá a közvetítő bizottság jelentését, az eltérő 42 Vő. Tóth Károly: A parlament, az államfő és a kormány sajátosságai Közép- és Ke- let-Európa új alkotmányaiban. In Alkotmány és jogtudomány. Tanulmányok. Acta Jur. et Pol. Tom. XLVII. Szeged, 1996,150. s köv. p. 161

Next

/
Thumbnails
Contents