Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája

(2) A Parlament két kamarából, a Képviseleti Kamarából és a Szenátusból áll.

16. cikk. (1) A Képviseleti Kamarának 200 képviselője van, akiket négy évre választanak.

(2) A Szenátusnak 81 szenátora van, akiket hat évre választanak. Minden második évben kerül sor a szenátorok egyharmadának megválasztására.

18. cikk. (1) A Képviseleti Kamarába való választások módja titkos szavazás az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, az arányos képviselet alapelvei szerint.

(2) A Szenátusba való választások módja titkos szavazás az általános, egyenlő és közvetlen választójog alapján, az arányos képviselet alapelvei szerint.

(3) A Cseh Köztársaság valamennyi 18. életévét betöltött állampolgárának választójoga van.

19. cikk. (1) A Cseh Köztársaságvalamennyi állampolgára, aki betöltötte 21. életévét, a Képviseleti Kamara tagjává választható.

(2) A Cseh Köztársaság valamennyi állampolgára, aki betöltötte a 40. életévét, a Szenátus tagjává választható.

b) Lengyel Köztársaság

95. cikk. (1) A Lengyel Köztársaságban a törvényhozó hatalmat a Képviselőház és a Szenátus gyakorolja.

(2) A Képviselőház ellenőrzi a Minisztertanács tevékenységét az Alkotmány és a törvények rendelkezéseinek megfelelő terjedelemben.

96. cikk. (1) A Képviselőház 460 képviselőből áll.

(2) A képviselőházi választás általános, egyenlő, közvetlen, arányos, a szavazás titkos.

97. cikk. (1) A Szenátus 100 szenátorból áll.

(2) A szenátusi választás általános, közvetlen, a szavazás titkos.

99. cikk. (1) Minden állampolgár jogosult részt venni a képviselőházi választásokon, aki legkésőbb a választás napján betöltötte a 21. életévét, képviselővé választható.

(2) Minden állampolgár jogosult részt venni a szenátusi választásokon, aki legkésőbb a választás napján betöltötte a 30. életévét, szenátorrá választható.

159