Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
I magyar állampolgárok - főszabályként postai úton történő szavazással - választanák.39 Méltó az elismerésre az a törekvés, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak is legyen képviselete az Országgyűlésben. (Annál is inkább, mert más államban szintén található erre példa.40) Ez pontosan megfelel annak a kívánalomnak, hogy a második kamarában kapjanak helyet a legkülönfélébb (csoport)érdekek képviselői. - Ámde a választás módjáról (postai úton szavazással) egyelőre korai lenne állást foglalni, mert ha pl. közvetett választással történne, más megoldással járna... Persze, el lehetne kerülni a határainkon túli magyar állampolgárok anyaországi parlamenti képviselőinek megválasztására a bonyolult és nehézkes levélszavazást; ha kellenek ilyen képviselők, pl. egyszerűbb lenne a Magyarok Világszövetségére41 bízni ezek megnevezését... A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Újabb európai kétkamarás rendszerek Kelet-Közép-Európa korábbi „népi demokratikus” államai közül is választották - unitárius létükre - a kétkamarás parlamenti felépítést, de nem csupán olyanok, amelyek a „rendszerváltásukat” megelőzően föderációban éltek, és ennek „utóhatása” miatt választották ezt a megoldást (Csehország, Szlovénia), hanem Lengyelország és Románia is, ahol korábban egyetlen kamarából állt a legfelsőbb törvényhozó testület. - Kérdés, milyen sajátosságokat mutatnak ezek a parlamenti szerkezetek. a) Cseh Köztársaság 15. cikk. (1) A Cseh Köztársaságban a törvényhozó hatalom a Parlamentet illeti meg. 39 Alkotmánytan I. i. m. 350. p. (Kiemelés - T. K.) 40 Lásd pl. az Olasz Köztársaság Alkotmánya „56. cikk. (2) A képviselők létszáma 630, ebből tizenkettőt a külföldi választókerületben (Estero) választanak”, valamint „57. cikk. (2) A szenátorok létszáma 315, ebből hatot a külföldi választókerületben (Estero) választanak”, hasonlóképpen a Szlovén Köztársaság Alkotmányában: „80. cikk (3) A Nemzetgyűlésbe minden alkalommal az olasz és a magyar közösség egy-egy képviselője választandó”. 41 Itt most természetesen nem vagyunk tekintettel a példaként említett szervezetek aktuális általános politikai megítélésére; ez nem tekinthető semmiféle „javaslatnak”. 158
