Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája Ezek igen fontos mondatok! Egyrészt mutatják, hogy már napirenden van egy „külön parlamenti biztos”, egy nemzetiségi ombudsmani tisztség létesítése, másrészt, hogy a nemzetiségek „autentikus képviselője” - főleg a kezdetekkor - nem lesz egykönnyen megállapítható. A minket érdeklő kérdés az ismertetést követő vitában került elő: Kováts Ferenc: A kelet-európai joggyakorlatban a nemzetiségi képviselet jellemzően hogy van? Bogdán Tibor: Itt az a gond, hogy a környező országokban, ahol... mondjuk most Romániát leszámítva az elmúlt időszakban, általában ahol nemzetiségek vannak, ott szövetségi alapon szerveződik az adott államban. Na most, ebből következően meg egy nagyobb csoportosulásban élnek a nemzetiségek, ezért a külön képviselet nem merül föl. Kováts Ferenc: Jó, akkor például Finnországban vagy Svédországban hogy van ez? Bogdán Tibor: Gyakorlatilag annyit tudok mondani, hogy egykamarás parlamentben Európában én még nem találkoztam olyan megoldással, hogy behívásos alapon nemzetiségi képviselők legyenek a parlamentben. Megmondom őszintén, ezt én több helyen elmondtam, hogy az egykamarás viszonyok között két elvet összekeverni, egyfajta korporációt, illetőleg a pártok szabad versengése alapján létrejövő parlamentet, nem túl szerencsés dolog. Sokkal egyszerűbb lenne a dolog megoldása, hogyha kétkamarás lenne a magyar parlament, tehát egy felsőházban meg lehetne oldani, sokkal egyszerűbb lenne, hogyha államszervezeti következménye lenne Magyarországon a nemzetiségek létének. Tehát autonóm területek lennének, mert ebben az esetben speciális választójogi szabályokat lehetne rá előírni, de pont az a gond - és evvel érvelnek a nemzetiségek is -, hogy Magyarországon szórványokban élnek a nemzetiségek, ebből következően nem tudnak olyan tömeget fölvonultatni, amelyik egy önálló egyéni választókerületben képviselő megválasztásához elégséges lenne, ezért mondják ők azt, hogy a magyar képviseleti rendszerben egy olyan pozitív diszkriminációt kell belevinni, hogy meg tudjanak ilyen módon a parlamentben jelenni. A vita szó szerinti ismertetése azért volt fontos, hogy egyértelműen kiderüljön: az Igazságügyi Minisztérium pontosan ismeri a nemzetiségek 151
