Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI parlamenti képviseletének technikailag leginkább alkalmazható módját, azaz a kétkamarás (korporációs) megoldást, ám ezzel egyelőre semmilyen formában nem számol, hiszen az MSZMP PB 1989 júniusában már elvetette a felsőház létesítésének tervét. Jóllehet az EKA folyamatosan törekedett arra, hogy távol tartsa az Országgyűlést az ország közjogi helyzetére jelentős befolyást gyakorló törvények meghozatalától, a magyar parlament ennek ellenére „generális” alkotmánymódosítást hajtott végre 1989 őszén, nem sokkal később, 1990. március 1-én pedig szinte feltűnő sietséggel, még az alkotmány újabb kiegészítését is végrehajtva fogadta el az 1990. évi XVII. törvényt (a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről), amelyben a kisebbségi képviselők kooptálását szabályozza: Az Országgyűlés az Alkotmány 68. §-a (3) bekezdésének33 végrehajtására a következő törvényt alkotja: 1. § A Magyar Köztársaságban a cigány, a horvát, a német, a román, a szerb, a szlovák, szlovén és a zsidó közösségnek az a része, amely önmagát a legteljesebb önkéntesség alapján nemzeti-etnikai kisebbségnek vallja (a továbbiakban e törvény alkalmazásában együtt: kisebbségek) az Országgyűlésben egy-egy képviselővel rendelkezik. 2. § (1) A kisebbségek képviselőire az Országgyűlés alakuló ülését követően harminc napon belül jelölő bizottság tesz javaslatot.33 34 (2) A jelölő bizottság az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai által kijelölt képviselőkből, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők által kijelölt képviselőkből áll. A 33 A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy az 1989. évi XXXI. tv. 68. §-a csak két (előbb általunk is idézett) bekezdést tartalmazott. Azt a (3) bekezdést, amelynek végrehajtására az 1990. évi XVII. törvény utal, a Magyar Köztársaság Alkotmányának módosításáról 1990. évi XVI. törvény iktatta be. »6. § Az Alkotmány 68. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek képviseletét az Országgyűlésben és a tanácsokban biztosítani kell. Az Országgyűlés a 71. § (1) bekezdése szerinti választástól fiiggetlenül a kisebbségek képviseletére - külön törvényben meghatározott módon és számban - országgyűlési képviselőket választ.”« 34 Ezt a bekezdést immár az újonnan megválasztott és 1990. május 2-án megalakult új, többpárti Országgyűlés 1990. május 31-én az 1990. évi XXXVI, törvénnyel (a Magyar Köztársaságban élő nemzeti és nyelvi kisebbségek országgyűlési képviseletéről szóló 1990. évi XVII. törvény módosításáról) ekként módosította: „A kisebbségek képviselőire az Országgyűlés alakuló ülését követően hatvan napon belül jelölő bizottság tesz javaslatot.” 152