Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI Az, hogy nemzeti és nyelvi kisebbségek „államalkotó tényezők, kollektív részvételük biztosított a közéletben”, már előre jelezte egy későbbi, részletesebb szabályozás szükségességét, ami - ha feltételesen is - magában foglalhatta a kétkamarás parlamentek egyik típusának, valamilyen korporációs rendszernek lehetséges alkalmazását. (Azért a feltételes mód, mert a rendszerváltáshoz közvetlenül kapcsolódva, főképpen a kerékasztal-tárgyalásokon előkészítve szélesebb „társadalmi elfogadottsággal” lehetett volna végrehajtani a kétkamarás szisztéma bevezetését.) Az NKA munkabizottságai legkésőbb 1989 novemberében befejezték munkájukat, ám az EKA még tovább működött.32 Az Országgyűlés szerkezetének kérdése még egyszer - elég későn, már jóval a köztársaság kikiáltása (1989. október 23-a után) - kifejezetten előkerült az EKA 1990. január 2-i(!) ülésén. Pontosabban: nem is az Országgyűlés, hanem a nemzetiségek parlamenti képviselete kapcsán merült föl az egy- vagy kétkamarás legfelsőbb képviseleti szerv problémája. Ezen Bogdán Tibor (miniszterhelyettes) meghívottként ismertette az Igazságügyi Minisztérium koncepcióját: ... a nemzetiségek ügyében mi csináltunk egy olyan megoldást, egy csomagtervet, ... ennek a lényege az lett volna, hogy a nemzetiségek kapnának egy külön parlamenti biztost a nemzetiségi jogok védelmére, egy nemzetiségi ombudsmant, kapnának egy lehetőséget arra, hogy a nemzetiségi képviselői állandó meghívottak legyenek a parlamentben és az őket érintő kérdésekben ott fölszólaljanak, harmadrészt intézményesülhetne egy olyan nemzetiségi tanács, amit ők maguk hoznának létre, amelyik bármely állami szervnek javaslattevő és tanácsadó szerve lehetne. [...] Úgy tűnik, hogy semmi más, egzaktnak mondható megoldás nem képzelhető el, mert gyakorlatilag sok-sok szervezet lehetséges, amelyik magáról kijelenti, hogy az adott nemzetiségnek az egyetlen autentikus képviselője. (Vigh Károly: Főleg a cigányszervezetek...) Hát ott gyakorlatilag tizenhárom van, amelyikből négy azt állítja, hogy ő az autentikus képviselő, ugyan jelenleg azt állították, hogy ők meg tudnak egyezni a képviseletben, de rögtön azt kérték, hogy négy képviselőjük lehessen a parlamentben. Ehhez kapcsolódóan. 32 Az EKA az utolsó ülését 1990. április 27-én tartotta. 150
