Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája a képviselőházi képviselőjelöltség feltételeivel, miként a választási rendszer is, a szavazatok leadása ugyanakkor postai úton történik. Három-három képviselőt az ír és a Dublini Egyetem választ, negyvenhárom pedig öt panelből kerül ki: öten a kulturális és oktatásiból, tizenegyen a mezőgazdaságiból, ugyancsak tizenegyen a munkaügyiből, kilencen az ipari és kereskedelmiből és heten a közigazgatási és szociálisból. A jelöltté váláshoz - a fenti területeken való elméleti és gyakorlati tapasztalat mellett — legalább négy képviselőházi vagy szenátusi képviselő támogatása, vagy valamely, az adott panel tevékenységi területét (mezőgazdaságot, kereskedelmet stb.) reprezentatívon képviselő szervezet jelölése szükséges. Az egyetemek által választott tagokon kívül megválasztott 43 tagot az előző Szenátus, az új Képviselőház és a helyi önkormányzatok képviselő-testületei választhatják meg. A választásra a Képviselőház feloszlatásától számított kilencven napon belül kerül sor, a Szenátus megbízatása a képviselő- házi választások előtti napon jár le.19 A korporációs szisztéma - bár kétségtelenül különleges és egyedülálló volt Európában Írország példája - egyáltalán nem mondott ellent a parlamentarizmus elveinek és gyakorlatának, s ez egyben azt is jelzi, hogy ez a rendszer önmagában nem ellentétes a parlamentáris demokrácia követelményeivel. Közismert, hogy ma Európában minden fontosabb politikai kérdésben a pártok döntenek elsődlegesen, és a parlamentekben is a frakciók egységes szavazatai alapján születnek az állami határozatok. Ez akkor is így van, ha olyan pártok is erőteljesen hallatják a szavukat, amelyeknek szinte alig van tagságuk. A pártok ilyen felfújt szerepe a jelenlegi viszonyok között aligha korlátozható, ezért valószínűleg a létező választási konstrukció a mai parlamentet illetően lényegében fennmarad. Mivel a jelenlegi Országgyűlés megbízatása a politikai pártok által uralt választási rendszeren alapul, indokolt lenne a második kamarát ettől eltérő szisztéma alapján összeállítani. Ennek kézenfekvő módja a különböző ön- kormányzatok részvétele. Ilyenek lehetnek pl. a területi önkormányzatok, 29 29 D. Tóth Balázs: ír Köztársaság. In Európai kormányformák rendszertana. (Szerkesztette: Chronowski Nóra - Drinóczi Tímea) hvgorac Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2007,197. p. 147
