Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: A kétkamarás parlament problémája
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI egyházak, akadémiák, szakmai kamarák (ügyvédi, orvosi, kereskedelmi, ipari, mezőgazdasági stb.), de ugyanígy kellene képviselethez juttatni az egyetemeket, az idős (nyugdíjas) és ifjú korosztályokat és más olyan különböző, viszonylag homogén csoportokat, amelyek képviselete mindenképpen indokolt. És, persze, ott lenne a helyük azoknak, akik korábban a legmagasabb állami tisztségeket töltötték be (köztársasági elnök, miniszterelnök, az Alkotmánybíróság és a Kúria korábbi elnökei), kivéve, ha ezek megbízatása a meghatározott idő lejárta előtt (lemondás, elmozdítás vagy más, hasonló ok miatt) szűnt meg. - Természetesen, ez mindössze egy nyers vázlat, a paletta tetszés szerint bővíthető vagy szűkíthető...30 Ami pedig a bekerülés módját illeti: egyáltalán nem kellene a már meglévő és alkalmazott választási rendszert a második kamara esetén is használni. Rá kellene bízni az érintettekre, hogy kiket akarnak a második kamarába küldeni. Lehetne, persze, egyfajta direkt választás, ahogyan 2014-ben a nemzetiségi szószólók kerültek be az Országgyűlésbe. Meg lehetne úgy is határozni, hogy valakik „hivatalból” képviseljék a speciális érdekeket, pl. az akadémiákat azok elnökei, az egyetemeket a Rektori Konferencia elnöke, a szakmai kamarákat azok elnökei stb., vagy úgy, hogy nem „hivatalból” azok választott vezetői, hanem pl. maguk a szervezetek jelöljék meg saját képviselőjüket, de ezek kiválasztási módját ők határozzák meg. Nem is mindig kellene külön tartani ezeket a választásokat! Ha e szervezetek tagjai előre tudják, hogy pl. az elnökük egyben „felsőházi tag” is lesz, erre tekintettel nyilván „komolyabban” is veszik annak választását. Ez a megoldás azért is logikusabb az általános választásnál, mert helyesebb pl. egy szakma érdekeinek képviseletét magukra a szakmabeliekre bízni, nem pedig a „demokráciára” hivatkozva azt előírni, hogy teljesen érdektelenek és közömbösek szóljanak bele, esetleg az érintettek akaratával homlokegyenest ellenkező eredményt előidézve... 30 A képviseletek különböző fajtáiról, az európai kétkamarás parlamentek mintáiról lásd bővebben Szente Zoltán: Egy- vagy kétkamarás Országgyűlést? A második kamara bevezetésének lehetőségeiről. In Szükség van-e kétkamarás parlamentre az új Alkotmányban? Tanulmánykötet az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága által 2010. november 12-én azonos címmel megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások alapján. Kiadja az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottsága, Budapest, 2011,82. s köv. p. 148