Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tartalom
Előszó e nélkül, mert valósággal összefonódik a tájjal, a néppel. Ennek eredménye a jogtudományban és a közéletben is egyfajta „harmadik utasság” lesz: a kommunista rendszerrel való szembenállás; a demokratikus átalakulás útjainak, ezen belül is a közvetlen demokrácia, a néphez fordulás intézményi lehetőségeinek keresése; a kapitalizmus, a piac - értsd: a pénz, a tőke - teljhatalma miatti aggodalom; a társadalmi igazságosság előmozdítása, a gazdagok és szegények közötti különbség csökkentésének vágya. Jó, nemes szemlélet jellemző rájuk, amely nem azonnali érvényesülésben, de hosszú távú hatásban reménykedhet. (Az ideál tartósabb a matériánál. Ahogy a nagy angol jogász-polihisztor, Francis Bacon írta: Res fugiunt, vocabula manent, a dolgok elmúlnak, a szavak megmaradnak.) Szemük előtt a közjogi megoldások, alternatívák megfogalmazásakor nem az elvont princípium, hanem az igazságot kereső ember lebeg. A kommunista rendszernek és államelméletnek soha ✓ nem voltak hívei - jóllehet ez karrierjüket fiatalon előmozdította volna. így később sem kellett hamut szórniuk fejükre. A jogállam és alkotmányosság irányában tájékozódtak már a hetvenes évektől kezdve. Tóth Károly például pályakezdőként annak a néhai Kovács István professzor-akadémikusnak volt a tanársegédje, aki összehasonlító alkotmányjogról mert beszélni és tanítani a lenini államelmélet mellett, és aki ezzel a szegedi egyetemen tágította a gondolkodás szabadságának akkor még kis köreit. Kovács István a rendszer- változás idején már beteg, amikor Kukorelli István és Tóth Károly korosztálya az alkotóereje zenitjére ér. Kukorelli István is talán a jogtudomány világában van leginkább otthon. Közéleti és intézményi szerepeiben is kicsit megmaradt kívülállónak, vagy inkább azt mondhatnánk: olyan outsider ő, akit az eszményeinek következetes képviselete, művelése juttat hivatalba, anélkül, hogy ezt különösebben ambicionálná. Kukorelli István a rendszerváltozás korai szakaszában másokkal együtt megalapítja a Független Jogászfórumot. Ez a szellem-vezérelte politikai műhely rajta hagyta kézjegyét a rendszerváltozás folyamatán még akkor is, ha javaslatai közül kevesebb épült be az új közjogi építménybe, mint amit Kukorelli István alighanem szeretett volna. Később az Országgyűlés hatpárti konszenzussal alkotmánybíróvá választja. E minőségében az ítéleteken keresztül üzen a politikának és a jogalkotásnak egyaránt. Számos más tisztség és hivatal is fűződik nevéhez - ám én nem életrajzot, hanem ajánlást írok két olyan szerzőről, akiktől sokat tanulhattam és tanulhatok mind a mai napig, és akik ezen felül barátságukkal is megtisztelnek. 11
