Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
A RENDSZERVÁLTOZÁS ÁLLAMSZERVEZETI KOMPROMISSZUMAI a demokrácia ne javarészt botcsinálta politikusok kisebb vagy nagyobb paktumaival induljon, hanem széleskörű társadalmi ellenőrzéssel, s a nyilvánosság előtt, jogilag korrekt és minden tekintetben tisztázott keretek között. Milyen alkotmányozó nemzetgyűlést? „Utólag könnyű okosnak lenni” - tartja a mondás. Bár a rendszerváltás kerékasztal-tárgyalásai érthető komolysággal és nagy várakozással teli légkörben zajlottak, nem zárhatjuk ki, hogy az alkotmányozó nemzetgyűlés eszméjének mellőzését az is kiválthatta, vagy legalább erősíthette, hogy nem állt készen használható minta, kidolgozott rendszer, amelynek alapján egy ilyen testületet össze lehetett volna hívni, a tárgyalók pedig úgy érezhették, hogy az idő sürgetőbb annál, semmint ott kezdjenek gondolkodni egy új, ismeretlen szerv létrehozásának módjáról. Anélkül, hogy apró részleteibe merülnénk, néhány elemére nem árt fölhívni a figyelmet. Szögezzük le: ahol nincs kifejezetten elválasztva az alkotmányozó és a törvényhozó hatalom, ahol az alkotmány elfogadására és módosítására is jogosult a törvényalkotó parlament, ott hibás - bármilyen értelmezésben - alkotmányozó nemzetgyűlést emlegetni. Mivel az „alkotmányozó” gyűlés funkciójában tér el a „törvényhozó” gyűléstől, a két testületnek szervezeti értelemben is el kell térnie. - Ez jelentse azt, hogy a tagjainak kiválasztása sem történik azonos módon a parlamentével! Persze, nem lenne helyes a demokráciára jellemző szabad, általános választások mellőzése, ennek mindenképpen maradni kellene. Ámde mert ezekre a politikai pártok meghatározó módon, nyomasztóan rátelepszenek, más elemeket is be kell vonni. Minthogy e speciális testület is „quasi parlament”, hiszen minden tagja valakiket „képvisel”, a parlamenthez hasonlóan a legmagasabb szintű állami döntést hozza (alkotmányozás!), működése is az országgyűléséhez hasonlít, funkciója azonban mégis világosan elhatárolja a „rendes” parlamenttől. - Ilyen differencia specifica az, hogy az alkotmányozó nemzet- gyűlés egy alkalomra szóló megbízást kap, ez különbözteti tehát meg pl. a 84 84 Bíró Zoltán: Elhervadt forradalom. Püski, Budapest, 1993,39. p. 112
