Kukorelli István - Tóth Károly (szerk.): A rendszerváltozás államszervezeti kompromisszumai - RETÖRKI könyvek 13. (Lakitelek, 2016)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái(alkotmányozó nemzetgyűlés)
Tóth Károly: Az Országgyűlés problémái távon is meghatározó törvényeket, hanem egy új, speciálisan alkotmányozás céljára szolgáló testület (alkotmányozó gyűlés!) állapítsa meg - mintegy „tiszta lapot” nyitva - az állami berendezkedés alapjait. Lényeges elem tehát, hogy az 1985-ben megválasztott parlamentet illegitimnek tekintették, különösen az alkotmány/alaptörvény elfogadására. A koncepciónak ezzel az elemével maga Antall József is egyetértett; ő maga sem tekintette legitimnek az 1980-as évek végén fennálló közjogi állapotokat, ezért beszélt „visszatérésről az utolsó legitimnek tekinthető (1946- os) közjogi állapothoz”. Hogy lehet az, hogy egy történelem- és irodalomtanári diplomával rendelkező tekintélyes ember, aki a történelem alakításában vehetett részt és ennek tudatában is volt, a legitimitással nem rendelkező Országgyűlésre kívánta bízni a legitim közjogi állapotokhoz való visszatérést? Hogy lehet az, hogy egy általánosan művelt, a politikában is járatos ember nem veszi észre, hogy szembehelyezkedve saját szervezete (MDF) programjával!), az éppen mandátumát töltő, illegitim Országgyűlést védve közvetlenül az ekkorra szinte mindenki által „gyűlölt” MSZMP törekvéseit segíti azzal, hogy az aktuális parlamentet nem eltiltani törekszik a további törvényhozástól, hanem ellenkezőleg, kifejezetten ettől várja a legitimitást visszahozó legfontosabb jogszabályok megalkotását? Aligha lehet érteni-magyarázni Antall József ilyen erőteljes ellenállását az alkotmányozó nemzetgyűléssel szemben. A történész kétségtelenül nem találhatott erre sok példát a letűnt korokban, ráadásul az első ilyen szerv is (a Nemzeti Konvent) a lázongó párizsiak határozott fellépésére jött létre 1792- ben, de az is eléggé bonyolult választási módszer eredményeként. A politikus pedig nem találhatott biztos támpontokat arra vonatkozóan, hogy kikből állna egy ilyen testület, mert szervezetileg is el kellene különülnie a törvény- hozásra egyébként jogosult parlamenttől, ilyen szabályok pedig nem voltak. - Ámde az ilyen helyzetre természetesen nem az adott intézmény elutasítása, tagadása a válasz, annál kevésbé, mert mások is kifejezetten akarták azt. Ez a helyzet azonban végleg megpecsételte az alkotmányozó nemzet- gyűlés „sorsát”, ennek ügye később komolyan föl sem merült... Történelmietlen lenne fölvetni a kérdést: mi lett volna, ha létrejön az alkotmányozó nemzetgyűlés, ám az elmaradásának, hiányának következményeit pontosabban lehet értékelni. Ezért egyet lehet érteni a Magyar Demokrata Fórum egyik alapítójának, Bíró Zoltánnak a véleményével: „Az alkotmányozó nemzetgyűlés elmaradásával elmaradt az a lehetőség, hogy 111
