Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum
TAXISBLOKÁD I. kenyérből és tejből az emberek pánikban vásároltak.”177 A gazdasági okokat és konzekvenciákat illetően, a globális és regionális eredők mellett a szerző rámutat: „Néhány közgazdász az emelést úgy tervezte, hogy az kiegyensúlyozza az ország költségvetését, s a fogyasztás visszafogásával kívánja a nemzet olajszámláját megmenteni attól, hogy elszánjon, s tovább rontsa a kereskedelmi mérleg egyensúlyát.” Később azt is hozzáteszi, más előjellel, hogy „az áremelés 1-2 százalékponttal emelheti tovább az inflációt, mely az év folyamán 30% körül mozgott”, illetve, hogy „Lengyelország, Csehszlovákia és Románia szintén emelték az üzemanyag árát, részben a szovjet szállítások visszaesésének eredményeként. De egyetlen országban sem voltak hasonló, hatalmas tiltakozások.”178 Az NY Times cikke a válság politikai értékelését is - az általam korábban idézett orgánumokhoz képest - tovább bővítette, a liberális ellenzék véleményének idézésével. „A legfőbb ellenzéki párt a Szabad Demokraták ostorozták az áremelést. »Elítéljük mind a módot, ahogy az áremelésre sor került, mind annak mértékét is« - mondta Haraszti Miklós, a Szabad Demokraták egyik vezetője. »Teljesen megértjük a reakciókat. Ez az áremelés egyetlen gazdasági stratégiába nem illik, és emelni fogja az inflációt.« A parlamenti vitákban Fodor Gábor, a Fiatal Demokraták tagja mondta, hogy a kormánynak nehéz dolga lesz, míg kiszabadul a csapdából, amelybe lépett.”179 Az USA keleti partjának (akkor) talán legbefolyásosabb napilapjából idézettekben végül (s itt a magyar belpolitika evidenciáihoz viszonyítok) megjelent a liberális ellenzék hangja, felszínre bukott a kormány versus ellenzék, emblematikusan az MDF-SZDSZ ellentét. Bár mint a korábbiakból kitűnhet, az angol nyelvű lapok idézték Göncz Árpádot és Demszky Gábort, híradásaikban a köztársasági elnök, illetve a leendő budapesti főpolgármester pártállása nem, vagy teljesen hangsúlytalanul jelent meg, szemben a definitiven pártjaikat reprezentáló, 28-án idézett Harasztival és Fodorral. Szembeötlő, hogy a magyar belpolitikai helyzet realitásának egyik kulcseleme csak ekkor, és nem előbb jelent meg az amerikai sajtó híradásaiban, s az is, hogy az alapvetően liberálisnak tekintett New York Times cikkírója inkább nem foglalt állást a magyar pártok valamelyike mellett. 177 Steven Greenhouse: Evolution in Europe: Gas Price Protests Cripple Hungary. NY Times, 1990. október 28. 178 Uo. 179 Uo. 98