Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)

Tanulmányok - Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum

Kávássy János Előd: A hézagpótló kompromisszum Robbanóanyagot nem találtak.”160 Az UPI híradása az események sodrával bővülve az AP előző napi híradásánál jóval átfogóbb képet adott. Budapes­ten kívül a cikk kiemelten említette Miskolcot (az ország második legna­gyobb városaként), illetve Székesfehérvárt, ahol a közutak blokádja a helyi szovjet laktanya egységeinek folyamatban lévő kivonását akasztotta meg. A gazdasági fókuszban immár megjelent a hétvége mellett az esetleg elhú­zódó krízisre való felkészülés, a boltokban megfigyelhető vásárlói roham, felvásárlási láz. A legfontosabb különbséget azonban a politikai elemek és az össztársadalmi szempont beemelése jelentette. László Erika elsőként Göncz Árpád köztársasági elnök kormányhoz intézett, az áremelés legalább hétfőig való felfüggesztésére felhívó, nyilvános üzenetével indított, melyhez kap­csolódóan név nélkül a „sztrájk több vezetőjére” hivatkozott, akik komp­romisszumként - az útzárlatok feloldásának zálogaként - elfogadták volna az áremelés 50%-ra való mérséklését (itt szeretném megjegyezni, a később megvalósult kompromisszum ismeretében nehéz eldönteni/egyértelműsíteni, hogy az itt és a későbbiekben idézett angol szerzők 50%-os emelésre, vagy az eredetileg bejelentett 65-70%-os emelés felére - 35% - gondoltak). A UPI által közreadottakban immár az is szerepelt, hogy miután az Árpád hídnál ezrek tüntettek a taxisok mellett, a kormány lemondott az erő alkalmazásá­ról, és a rendőröket visszahívták; igaz, idézték Barna Sándort, Budapest ren­dőrfőkapitányát is, aki azt mondta, ha a helyzet nem oldódik meg, a hatóság végül kénytelen lesz cselekedni. Utóbbi kapcsán egy név nélkül idézett ta­xis így fogalmazott: „Az egész ország nevében sztrájkolunk, hiszen a magas üzemanyag árak minden más árára is hatással lesznek.” A kialakult helyzetet Nagy Sándor szakszervezeti vezető „súlyosnak” nevezte, és a tőle idézettek­ben gyakorlatilag nyíltan üzent a kormányzatnak: „A tanulság a kormány és a parlament számára az, hogy ilyen döntéseket nem lehet a szakszervezetekkel való előzetes egyeztetés nélkül keresztülvinni.” Az MSZP a híradás szerint az áremelés azonnali visszavonását követelte, s maga a szakmai szervezet­nek számító Magyar Autóklub vezetője, Balogh Tibor is úgy fogalmazott, hogy az áremelés „egy rossz politikai döntés” eredményeként született. Az amerikai hírügynökség munkatársa a néhány óra alatt kudarcba fúlt első, há­romoldalú (taxisok, szakszervezetek, belügyminisztérium) tárgyalásokra is kitért, miközben László Balázs kormányszóvivőt idézte, aki a tüntetéseket 160 Erika László: Taxi strike brings Hungarian transport to a halt („Taxis sztrájk bénítja meg a magyar közelekdésf’). United Press International, 1990. október 26. 93

Next

/
Thumbnails
Contents