Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Nagymihály Zoltán: Gondoljuk újra a taxisblokádot!
TAXISBLOKÁD I. sztrájkra utalva fejtette ki: „...a barikádok mindenféleképpen meg fognak ma szűnni. És ha nem születik megállapodás, akkor holnap reggeltől egy egészen más fordulat következik be. A barikádoknál súlyosabb. A tárgyalás előtt azt hiszem, ezen a fordulaton is gondolkozzunk el.” A szünet után, a kormánypárti tüntetés beszűrődő hangjaira is reagálva Nagy Sándor a kormány kompromisszumképtelenségét ostorozva úgy fogalmazott, „ez tényleg súlyos következményekkel fog járni”. Palotás megerősítette, hogy az utolsó pillanatban vagyunk, míg az elnöklő Orbán István - aki elismerte, hogy néha kiesett a szerepéből, bár szerinte „nem az elviselhetetlenség mértékéig” - megerősítette: „Itt könnyebb éjfélig ülni, és a megegyezésről tárgyalni, mint ezt a tárgyalást mások bevonásával az utcán folytatni.”128 Érdemes kiemelni, hogy az árakban való megállapodáson túl a mun- kavállalói-munkaadói oldal hasonlóan fontos célnak tekintette a blokád szervezőinek és résztvevőinek a büntetlenség biztosítását. Ez az oka annak is, hogy Bőd Péter Ákos határozott felkérésére - amely a blokád törvénytelenségének közös elismerését rögzítette volna - Forgács keményen elutasító választ adott: „Nem tudom elfogadni azt az állítást a kormány részéről, amely törvénytelennek minősíti ezt a társadalmi tiltakozó mozgalmat. Mindnyájan szemtanúi vagyunk annak, hogy azok, akik ebben a mozgalomban részt vesznek, hihetetlen fegyelemről tettek tanúbizonyságot, semmiféle kárt nem okoztak sem emberi életben, sem vagyonban, lehetővé tették az egészségügyi ellátást, lehetővé tették a közellátást, a közművek biztosítását, tehát teljesen visszautasítható az, hogy ez a mozgalom bármilyen szempontból törvénytelen lenne.” Ennek szellemében rögtön az ülés elején követelte, hogy a blokád szervezőit - akik mindezt a „társadalom önvédelméből” kezdeményezték - semmilyen atrocitás ne érhesse. Miután a téma az ülés vége felé újra napirendre került, Rabár Ferenc egyértelművé tette: nem kell aggódni a blokád mellett állók miatt, „eddig sem nyúltak hozzá egy ujjal se senkihez”, a kormány pedig nem akart eddig sem erőszakot alkalmazni, és nem akar büntetni sem. A Liga szakszervezet vezetőjének láthatóan a pénzügyminiszteri ígéret nem volt elég, ő csupán Göncz Árpád megnyilatkozását tartotta volna elfogadhatónak:,,...én azt hiszem, hogy talán helyénvaló lenne (...), hogyha ezt a garanciát a tüntetésben résztvevőknek teljes mentességére vonatkozóan közvetlenül a köztársaság első polgárától, a köztársasági elnöktől kérné, akinek a józansága, tárgyilagossága, bölcsessége azt hiszem, garancia 128 Az Érdekegyeztető Tanács ülésének teljes szövegét közli: Szakonyi: i.m. 116-181. 80
