Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Nagymihály Zoltán: Gondoljuk újra a taxisblokádot!
Nagymihály Zoltán: Gondoljuk újra a taxisblokádot! bevezető után e fejezetben arra teszek kísérletet, hogy a taxisblokád eseménysorából olyan részleteket emeljek ki, amelyek vagy egyáltalán nem szerepeltek a nyomtatott sajtóban és a közmédiában (némelyek nem a sajtó hibájából!), vagy kizárólagosan egyféle narratívában, egyirányú kommentárral nyertek értelmezést. 1. Áremelés. A benzinár drasztikus, 65 százalékos emelése sokáig csak a „hazugság” kategóriájában volt értelmezhető. Mindezért természetesen komoly felelősség terheli a kormányzati „döntéselőkészítést”, amelyet szinte minden oldalról akkor és mai napig élesen bíráltak. A döntések okaként az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium közleménye is a szovjet olajszállítás csökkenését és az öbölválság árnövelő hatását nevezte meg. Ez azonban nem adott választ arra, hogy a kormány miért tagadta korábban napokig az ár emelését.107 A Népszava kérdéseire válaszolva ugyan Ligeti Pál minisztériumi főosztályvezető beszélt a tartalékok gyors kimerüléséről, ám a maga drámaiságában először Horváth Balázs („Az országnak normál fogyasztás mellett körülbelül 9 napi olaj- és benzintartaléka van. Ez a jelenlegi helyzetben négy napra csökkent. Ha a fogyasztás növekszik, akkor még ennyi sem lesz...”), majd a délutáni Ablak c. műsorban Bőd Péter Ákos tárta fel a helyzetet, szintén három-négy napos olajtartalékról beszélve.108 E mondatok árnyalhatták volna a kormányzati hazugságról szóló egyirányú narratívát, ám jórészt reflektálatlanok maradtak a sajtóban. (Tény persze, hogy a kormány az áremelés időzítése után nehezen tudta volna kivédeni a feltételezést, hogy szándékosan várt az önkormányzati választások lebonyolításáig, amelytől az MDF helyhatósági győzelmével és a tanácsrendszer lebomlásával a rendszerváltás kiteljesítését várták.) Érdekes, hogy a megnyugvás, a blokádok felszámolása után sem került nyilvánosan komolyabb vizsgálat alá az áremelésről született döntés maga. A Rabár Ferenc pénzügy- és Bőd Péter Ákos ipari és kereskedelmi miniszter által később adott interjúk között is ellentmondás feszül. A Volt egyszer 107 Persze a tagadás nem jelentett egy az egyben váratlanságot is, a Népszava ugyanis október 19-i (tehát előző pénteki!) cikkében a végül kormány által bejelentett benzinárakat valószínűsítette. In: Furucz Zoltán: Árulás: jön az 56-62 forintos benzin. Népszava, 1990. 10. 19. l.,5.A kormányzati nyilatkozók egyöntetűen arról beszéltek, hogy a vasárnapi, október 21-i kormányülésen született döntés a benzinárról. 108 „Ez az olajkészlet most négy nap, benzinben a normál fogyasztás mellett mondjuk három, de ez azt jelenti, ha minden harmadik ember tankolna, az már nem volna elég.” In: Lakitelek, Rendszerváltó Archívum, Horváth Balázs-hagyaték. MAHIR Sajtófigyelő. 73
