Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Nagymihály Zoltán: Gondoljuk újra a taxisblokádot!
TAXISBLOKÁD I. 7. A polgárság „erődemonstrációja”. Többen próbálták társadalom- történeti mezőbe ágyazva értelmezni a taxisblokád eseménysorát. így tett az Esti Hírlap számára adott interjúban Szabó Sándor vállalkozó, aki szerint a demonstráció „az új magyar polgárságnak a politika színpadára lépését jelenti”.97 Szabó mindezt a fuvarozók késő Kádár-korszakbeli, valóban sajátos helyzetével magyarázta, amikor is tulajdonképpen ők lettek az „első vállalkozók”. Ugyanezen a napon Kovács Judit a Magyar Nemzetben azt írta: a polgárság a blokáddal jelezte létezését a rendszerváltást elindító és levezénylő értelmiség számára. Szerinte a demonstrálok egyszerre mutatták meg a polgárság kétféle énjét: a saját egzisztenciájáért, önállóságáért kiálló bourgeois-t (a benzináremelést elutasító taxisok és fuvarozók képében), valamint a hazája iránt felelősséget vállaló, minden magyar állampolgár érdekéért barikádot emelő citoyen-1. A szerző szerint ezt jelezte az, hogy a tárgyalók nem engedtek a megosztási kísérleteknek, elutasították a kompenzációt, és minden magyar állampolgárra kiterjedő azonos megállapodást követeltek (és kötöttek).98 Kolosi Tamás a HVG-ben néhány hét múlva hasonló gondolatot fejtett ki, kicsit más elnevezésekkel és a jövőre vonatkozó fontos következtetéssel. Szerinte a képzettségi polgárság mellé - amely végigvitte a rendszerváltást - elkezdte a felfejlődést a tulajdonosi polgárság is, amely nehezményezte a „gazdasági rendszerváltás” kérdéseinek háttérbe szorulását, és amelynek a taxisblokád volt az első megrázó erejű akciója a hatalomból való részesedés kivívására. Kolosi e gondolatsorba ágyazta be a rendszerváltás kimenetele szempontjából kulcskérdésnek számító privatizációt, amelyet szerinte - a taxisblokád tanulságait is levonva - akár igazságtalanságok árán is, a jövőben minél gyorsabban végig kell vinni.99 Kozák Márton e hónap végén szintén a polgárság szemszögéből vizsgálta az eseményeket, amelyekben szerinte az alsó és a felső középosztály 97 A fuvarozók forradalma: fordulópont. Esti Hírlap, 1990. november 1. 10. 98 Kovács Judit: Halló, itt vagyok! Magyar Nemzet, 1990. november 1.5. Kiss Zsolt Péter a következő évben, a Valóságban közölt tanulmányában az események egyik szakaszát - az ellentüntetők megjelenésétől az érdekegyeztető ülések kezdetéig, tehát szombat délutántól vasárnap délelőttig - szintén a citoyen-bourgeois-konfliktus alapján írta le. A konzervatívabb állami és magánalkalmazottak szembenállása a liberálisabb vállalkozókkal a szerző véleménye szerint könnyen akár polgárháborús helyzetbe is torkollhatott volna. Kiss Zsolt Péter: A taxisok hetvenvalahány órája. Valóság, 1991. november, 71-75. 99 Kolosi Tamás: Polgári társadalmunk. HVG, 1990. november 17. 66-67. 70
