Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Nem volt tapasztalatunk”
TAXISBLOKÁD I. fellépés volt, résztvevőit egyfajta forradalmi lendület vitte. Egyébként is, pacifista volt, és nagyon tartott attól, hogy ebből vérontás lesz. Barna Sándor is attól félt, hogy ahhoz, hogy ott rendet tudjanak tenni, akkora erőt kell alkalmazni, ami emberhalálhoz vezet. Láttuk később, 2002-ben az Erzsébet hídi blokádnál, hogy egy fél napba telt, mire azt fel tudták számolni. Pedig addig tizenkét év eltelt, eközben már felkészült a rendőrség, és csak egy hidat zártak le! Tehát egy blokád felszámolása azért nem olyan egyszerű. Itt autókat kellett volna belökni a Dunába emberestől... A rendőrségnek eleve nem is volt semmilyen eszköze, 2006-ig nem voltak ilyenre felkészülve. Sem felszerelés, sem kiképzés, taktika, szakismeret a tömegoszlatásban nem volt. Némi gyakorlatot abban szerzett, hogy pár száz futballhuligánt valahogy kezeljen a meccseken. A rendőrség szerintem 1990 őszén szakmailag teljes mértékben felkészületlen volt arra, hogy a blokádot szakszerűen felszámolja. Itt nem arról volt szó, hogy ha letartóztattak volna pár embert, akkor pillanatok alatt helyre állt volna a rend. Az együttműködés lett a kifizetődő- A Híradó-részletekből úgy tűnik, hogy a rendőrség barátságos hangot ütött meg.- Én azt gondolom, hogy a rendőrség ebben az időszakban félt, és nagyon bizonytalan volt. Magyarországon is sor került a viszonylag békés tüntetések rendőri feloszlatására a ’80-as évek végén, de ez nem olyan durva erőszak volt, mint Prágában, vagy Lengyelországban korábban, de azért voltak félelmek a rendőrségen belül. A rendőrökben felmerülhetett, hogy azt a rendőrt, aki megverte Kis Jánost vagy Orbán Viktort, azt most nem fogják-e bíróság elé állítani. Tehát a rendőrségben 1990 őszén az volt a félelem, hogy ha ők most erőszakkal lépnek fel, akkor hirtelen rájuk borítják az elmúlt negyven évet. Történelmi perspektívából nézve nem véletlen, hogy a rendőrségi törvény, ami kétharmados, csak 1994-ben, gyakorlatilag a ciklus végén született meg, mert akkorra tudta a rendőrség a társadalom szemében visszanyerni azt a pozícióját, hogy a politika és a rendőrség közötti vita esetén a társadalom a rendőrségnek adjon igazat. Ahol Európában 1990 előtt érdemi átmenet volt, akár Portugáliában, akár Görögországban, a rendőrség, a titkosszolgálat, meg a katonai rendőrség tagjainak egy részét kirúgták, egy részét letartóztatták, egy részét börtönbe is csukták. Akik a legdurvább 216
