Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Interjúk - „Nem volt tapasztalatunk”
Hack Péter Akkor a Fidesz is azt az álláspontot képviselte, hogy a blokád törvénytelen akció. A kérdés az, hogy mi lett volna, ha az SZDSZ is ezt mondta volna. Én nem vagyok benne biztos, hogy akkor nem a radikalizálódás irányába ment volna el az esemény. Azóta is láttunk olyan helyzetet - akár mostanában, Romániában hogy mi van akkor, ha mindkét politikai oldalt elutasítja a tömeg.- Az SZDSZ ügyvivői testületé péntek délután tette közzé híressé vált nyilatkozatát. Erről hogyan vélekedik ma?- Úgy emlékszem, hogy Solt Ottilia, meg Kőszeg Ferenc mellett Tamás Gáspár, Szabó Miklós, Pető Iván, Tölgyessy, Mécs Imre is tagjai voltak a testületnek. A nyilatkozat megfogalmazásánál emlékeim szerint nem voltam jelen. Arra biztosan emlékszem, hogy ennek az egésznek a megítélése az események közepette sem volt egyértelmű és világos, de végül ez lett az ügyvivői álláspont. Az az emlékem, hogy a nyilatkozat bizonyos értelemben már az SZDSZ-elnök, valamint egyes ügyvivők nyilvános fellépése, sőt a köztársasági elnök megszólalása után született, tehát az ügyvivői testület már kényszerpályán volt. Tény, hogy nem egy konstruktív és kormány támogató, ráadásul a törvényesség oldaláról nézve is rossz nyilatkozat volt. Én a mai fejemmel azt gondolom, hogy katasztrófa lett volna Magyar- országnak, ha az SZDSZ megnyeri a választást 1990-ben. Teljes meggyőződésem, hogy az SZDSZ akkori vezetői, abban a helyzetben még felkészületlenebbek voltak, mint az MDF politikusai. Ezt bizonyítja a párt későbbi története is, hiszen a ’90-es ügyvivői testületi tagok közül emlékeim szerint senki nem töltött be később kormányzati pozíciót. Az MDF környékén azért még voltak olyan emberek, Boross Péter, talán Bőd Péter Ákos, akiknek volt valamilyen igazgatási vagy szervezeti tapasztalatuk, az SZDSZ-ben senkinek. Mindenki az egyetemi vagy a tudományos világból jött, vagy a kommunista rendszer által ellenzéki tevékenységük miatt üldözött emberek voltak, akiket a rendszer még véletlenül sem engedett vezetői pozíció közelébe. Akkoriban mondták azt, hogy azért nem nyert az SZDSZ, mert az emberek nem hitték el a vezetőikről, hogy akár egy titkárnőnek is tudnak utasítást adni. És ebben igazuk volt, tényleg nem tudtak. Az ember arra készült, hogy leéli itt az életét, és soha nem kell igazán nagy tétre menő döntéseket hoznia. Egy kialakult nyugati demokráciában, aki politikusnak készül, már gimnáziumban foglalkozik ilyen kérdésekkel, hallgatói diákszervezetekben vesz részt. Az SZDSZ-esek csak illegális szervezetekben tudtak részt venni, ahol nem 213
