Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Taxisblokád. Egy belpolitikai válsághelyzet története I. - tanulmányok, interjúk, segédletek - RETÖRKI könyvek 12/1. (Lakitelek, 2015)
Tanulmányok - Szekér Nóra: Rendkívüli Átmeneti állapot
A kormány hamar beismerte, hogy óriási hibát követett el azzal, ahogy a rendszerváltozás történetének legdrasztikusabb áremelését kommunikálta. „A kormány bizonyosan követhetett el hibákat, ezt senki nem vonja kétségbe. (...) Sajnos az feltétlenül hiba volt, hogy a bejelentést nem készítették elő jobban, nem magyarázták a szükségességét alaposabban”10 - fogalmazott a miniszterelnök az eseményeket lezáró „pizsamás” interjúban. Horváth Balázs már a blokád másnapján kiadta a Rend vagy káosz című nyilatkozatát, melyben próbálta a csorbát kiküszöbölni, és részletesen indokolta, hogy mik. voltak az okai az emelésnek, és miért nem lehet azt visszavonni. De ez akkor már a kialakult helyzeten nem segített. Bizonyosan szerepet játszott egyfajta „rövidzárlat” abban, hogy a kormány ilyen mértékben nem mérte fel a társadalom érzékenységét. Adódhatott ez a kormányra zúduló nehézségek és a szinte tűzoltásszerű beavatkozási kényszerek sokaságából, az ellenséges beállítottságú sajtóval való hadakozás reménytelenségéből, az önkormányzati választások során elszenvedett vereségből, nem utolsósorban Antall József meghatározó egyéniségének távolmaradásából, és még sok minden másból. Azt gondolom azonban, hogy ebben a szerencsétlen kommunikációban a rövidzárlaton túl egy olyan attitűd is tükröződik, ami nemcsak a kormány, hanem a rendszerváltozás folyamatainak is sajátja. Magyarországon a rendszerváltozást nem kísérte meghatározó tömeg- mozgalom, az átalakulás mikéntjéről folyó küzdelmek alapvetően értelmiségijátéktérben zajlottak. A társadalom széles tömegei az egész életükre kiható változásokat a pálya széléről, a külső szemlélő szerepéből figyelték végig. Ebből a külső szerepből adódó passzivitást tovább fokozta az, hogy az a beszédmód és az a tematika, ami a pályát uralta, sokak számára érdektelennek és érthetetlennek hatott. A szavazópolgárok legitimációjára épülő demokratikus rendszerben a tömeg jelenlétének milyensége strukturális kérdés, a passzivitás pedig válságjelenség. A rendszerváltozás során a társadalom részéről érzékelhető, és sokat elemzett passzivitás a kialakuló politikai struktúra elemévé vált. Mivel az alapoknál jelenlévő elemről van szó, az az építmény minden részletére és minden szereplőjére hatással volt. Ez a jelenség tehát nem csak a társadalom oldaláról határozta meg a politikai rendszerhez való viszonyulást, hanem a politikai elit számára is előirányozta a társadalom Szekér Nóra: Rendkívüli Átmeneti állapot 10 Feledy Péter: A „pizsamás” interjú. In: Antall József: Modell és valóság II. Budapest, Athenaeum, 1994. 444. 19
