Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
Nyugati szélben alapok továbbvitelét fogalmazva meg célként, s nyíltan elutasított „és tagjainak megtiltott mindennemű kapcsolattartást”236 a kommunista magyar állammal. Változás akkor mutatkozott először, amikor Vitéz Duska László halála után a kanadai Vitéz Mártonfalvy Hugó lett az MHBK vezetője, s 1988 októberében az MHBK lapjában, a Hadak Útjában azt írta: „Magyarország jövőjét az otthoni magyarság fogja eldönteni, de nekünk is segíteni kell hozzá minden erőnkkel”.237 Mártonfalvy e cikkében egyfajta „összműködésről” beszélt, Magyarország felszabadításának irányába, s ezt követte a Némethinek címzett, második világháború hőseinek és áldozatainak ügyét artikuláló 1989. február 17-i nyílt levél.238 Bár a nyílt levél szövegét 1989. április 7-tel az Emigrációs Politikai Főosztály az ekkor államminiszter Pozsgaynak javasolta megküldeni, mivel az nem direkt levél volt Németh Miklósnak, s így nem igényelt „kormányzati szintű választ”, maga az „ügy” jól mutatja, milyen szélsőértékekről, illetve értékekkel indult be egyfajta párbeszéd.239 Másodikként érdemes megemlíteni a magyar származású zseniális fizikus, Teller Ede és Házi Vencel magyar nagykövet 1989. február 13-i találkozóját. A beszélgetésre, mely a második ilyen alkalom volt,240 Teller felesége táraságában, Hoff Miklós professzor stanfordi lakásán került sor. Házi összefoglalója szerint a reagani hard line egyik fő támogatója - legtöbbünk számára talán meglepően - a magyar „politikai, társadalmi folyamatokat pozitívan”, s egyszerre kezdőlépésekként értékelte; ugyanakkor „utalt arra, hogy vigyázzunk a »tempóval«, ne akarjuk néhány év alatt mindazt megváltoztatni, amit 44 év alatt elértünk. Legyen türelmünk ahhoz a 10-15 évhez, amely egy új, demokratikusabb társadalmi képletet hozhat létre”. A 236 Uo. 237 Igaz, az elutasító magatartáshoz képest a szervezet egyes főcsoportjai (Nagy-Britannia, Ausztrália, Dél-Amerika) - ha nem is maga a szervezet - már korábban „puhatolódzó lépéseket tettek külképviseleteink felé a kapcsolatok valamilyen fajta felvételére”. Uo. 238 A csatolt levél teljes terjedelméből idézve: „Igen, kérjük Önt, hogy a megbékélés, az egymás megértése és megbecsülés jegyében fogadja az ügybeni megkeresésünket, és tegye magáévá a gondolatot. [...] ha kérésünk az Ön lelkében megértésre talál, pártolja ezt a törekvést azzal, hogy vigye a magyar törvényhozás elé avval a javaslattal, hogy a második világháborútól napjainkig a haza szolgálatában meghalt magyar hősi halottak legyenek elismerve”, s azokról Magyarországon szabadon lehessen megemlékezni. Uo. 239 Uo. 240 Teller korábban kifejezetten semleges helyen, a washingtoni Cosmos Clubban, „négy- szemközt”, valójában felesége társaságában volt csak hajlandó találkozni a magyar állam képviselőivel. MNLOL 4-19 001744. 90
