Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”

A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig” hidrogénbomba atyjának rendkívül visszafogott, óvatosan pozitív értékelése rávilágít arra, hogy mennyi és milyen mérvű kétely kísérhette a Magyaror­szágon zajló változásokat. Utóbbiakra utal az is, hogy Teller Ede másodszor is elutasított egy magyarországi „mémöktalálkozóra” szóló meghívást. Bár a magyar dokumentum szerint ebben szerepe lehetett annak, hogy „az SDI mellett politikailag és szakmailag egyaránt elkötelezett tudós utazását esetleg bizonyos amerikai kormánykörök nem néznék volna jó szemmel”, Teller fe­lesége egyértelművé tette, hogy férje tartott a kommunistáktól.241 Miközben a kommunista ellenességéről közismert tudóssal való kapcsolat alapvetően a vizsgálódásom első részében ismertetett kontaktusok sorába illik, ez ismét a magyar-magyar dialógus ideologikus terének kibővülését jelzi. Utolsóként ide kívánkozik Szűrös Mátyásnak, az Országgyűlés elnö­kének 1989. szeptemberi amerikai útja. Miközben Szűrös washingtoni fo­gadása242 a magyar-amerikai bilaterális kapcsolatokban azért jelentett új­donságot, mert szemben azzal a több mint 100 amerikai törvényhozóval, aki 1977-től Magyarországon járt,243 magyar részről ő vezette az első törvény­hozási küldöttséget az USA-ba,244 a „kétmagyar” dialógusban ugyanakkor teljes nóvumot jelentett egy ilyesfajta és ilyen szintű találkozás. A végül 1989. szeptember 15-én, New Yorkban induló245 amerikai találkozó és tár­gyalássorozat246 az első két napon koncentrált az MNK-emigráns párbeszéd 241 Ugyanitt azt is elmondta, hogy az érzelmi kötődés miatt mindketten vágytak haza Ma­gyarországra, ám első látogatásukra csak 1990-ben, a rendszerváltás megtörténte után került sor. Uo. 242 Az eredeti amerikai meghívást 1979-ben Tip O’Neill adta át, de annak realizálása az afganisztáni háború miatt először magyar, majd más okokból amerikai részről halasztó­dott. MNLOL 002711/1. 243 Kovács László Szűrösnek 1989. július 31-én, az ekkor még 1989. szeptember 14-23. közé tervezett amerikai útról. Uo. 244 Az előzetes tervekkel ellentétben Szűröst sem George Bush elnök, sem James Baker külügyminiszter nem fogadta. A legfontosabb politikai megbeszéléseket (így) a szenátus fejével, Dan Quay le-vel, Tomas S. Foley-val, a képviselőház fejével, Lawrence Eaglebur­ger külügyminiszter-helyettessel, valamint Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó­val folytatott eszmecserék jelentették. MNLOL4—21 002711/2.-4—21 002711/6. 245 A legelső magyar tervek négy napos washingtoni, és egy napos New York-i tartózkodás­sal számoltak. Ennél azonban sokkal érdekesebb, hogy az utat eredetileg 1989. október 20. és 27. közé tervezték, azaz 1989. október 23-án, a Magyar Köztársaság kikiáltásának napján az azt - a júliusi külügyi tervekhez képest később - nyilvánosan kihirdető Szűrös nem tartózkodott volna Magyarországon. MNLOL 002711/1. 246 Egy Szűrös Mátyás útjának amerikai visszhangját értékelő, 1989. szeptember 22-i 91

Next

/
Thumbnails
Contents