Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig” rizmus több mint három évtizedét meghatározó, relatíve stabil szuperhatalmi környezettel szemben az egyre gyorsuló globális változásokkal szembesült. 1988-ban, az afganisztáni szovjet kivonulás bejelentésével,201 a moszkvai Reagan-Gorbacsov csúcson ratifikált INF szerződéssel (Intermediate-Range Nuclear Forces Treaty - a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekre vonatkozó szerződés)202, végül a keleti blokkból történő egyoldalú orosz csapatkivonások deklarálásával203 egyértelművé vált: Moszkva elveszítette a hidegháborút. A csak és kizárólag katonai ereje jogán nagyhatalom Szovjetunió belefulladt - a hivatalos adatok szerint - GDP-je 27%-át felemésztő, Washington által tudatosan felpörgetett fegyverkezési versenybe.204 Gorbacsov döntései egyértelműen mutatják, hogy amikor választania kellett a bolsevik ideológiára Sztálin építette de facto birodalom katonai fenntartása és a Szovjetunió gazdasági és politikai megmentése között, végül utóbbi mellett döntött. Mindez direkt módon kihatott a keleti blokk országaira, hiszen a szatellit országok kommunista pártjai egyeduralmának végső záloga mindig is a szovjet-orosz katonai jelenlét volt, egyszerre kívül és túl bármely nemzeti szuverenitáson. A globális, s ennek részeként a regionális hatalmi erőtér megváltozása generálta rendszeren belüli mozgások és az azon kívüli társadalmi-politikai forrás talán Magyarországon volt a legkézzelfoghatóbb. Hogy csak egy, szűkebb vizsgálódásunk tárgyához direkt módon kapcsolódó, körű támogatásra; ugyanakkor ezen egyeztetések során hozták szóba Németh Miklóst, akit végül Grósz választott a két, valós alternatívát jelentő politikus közül. 201 A főtitkár 1988. február 8-án jelentette be a teljes afganisztáni kivonulást. A szovjetek végül két hullámban, 1989. február 15-ig hagyták el saját „Vietnámjukat”. 202 A világ akkori legkidolgozottabb és legrészletesebb fegyverzetkorlátozási szerződése összesen 2692 fegyver megsemmisítését jelentette, 846-ot az amerikai és 1846-ot a szovjet oldalon. 203 1988. december 7-én, az ENSZ 43. közgyűlésén Gorbacsov félmilliós kelet-európai csapatkivonást jelentett be a Varsói Szerződés tagországaiból, így az NDK-ból, Csehszlovákiából és Magyarországról. A dolog érdekessége (furcsasága?), hogy Magyarországról ekkor csak mintegy 10.000 főt, a magyarországi szovjet erők alig 10%-át vonták ki. 204 Reagan a sok évtizedes átlagban 5,5%-os aránytól mozdult felfelé, az egymást követő szovjet főtitkárok (Brezsnyev, Andropov, Csemyenko, Gorbacsov) ugyanakkor eleve a szovjet gazdaság teljesítőképességének határán táncoló 22%-áról indultak. Ahogyan maga Reagan is megfogalmazta elnöksége legelején, brilliánsan egyszerű alapgondolatában: „A kapitalizmus óriási, dinamikus sikere hatalmas fegyvert adott a kezünkbe, a kommunizmus elleni küzdelmünkben - a pénzt. Az oroszok soha nem nyerhetik meg a fegyverkezési versenyt, örökké túlköltekezhetjük őket.” Reagan, Ronald, An American Life, Pocket Books, New York, 1992. 267. 79
