Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig”
A „hasznosíthatóságtól” a „magyar-magyar párbeszédig” Egyértelműen leszögezhetjük, hogy bár mind Tom Lantos, mind George Soros 1983-ban vált a magyar-amerikai kapcsolatokban tényezővé,* 196 szerepük csak az idő előrehaladtával vált fajsúlyossá. Ráadásul az elkerülhetetlen változások kapujában, 1988 folyamán érdekeik és tevékenységük már a rendszer átalakításával és/vagy lebontásával fonódott össze,197 így egyikük nyilvánvalóvá tette, hogy Magyarország bármely pozitív megítélése nem a magyar vezetés gazdasági erőfeszítéseiből, hanem csakis annak az „emberi jogok területén kifejtett” munkájából fakadhat. Az érzékelhető politikai és felfogásbeli különbségek ellenére a Lantos vezette csoport már ekkor összességében pozitív benyomásokkal tért haza; olyannyira, hogy a hónap végén Lantos már a Magyarország felé 1978-tól évenkénti megújítással érvényes legnagyobb kedvezmény elvének (Most Favored Nation - MFN) három évre való kiterjesztésének kongresszusi szorgalmazását ígérte. MNLOL KÜM TŰK USA 4-134 00166/4. és 4-134 00166/6. 196 Soros 1983-ban, személyes csatornákon keresztül - így például Sárközy Tamás, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Jogi Tanszékének munkatársa által - jelezte, hogy a magyar állammal együttműködve egy New Yorkban és Budapesten párhuzamosan működő alapítványt szeretne létrehozni. Az alapítvány amerikai működéséhez egymillió dollárt ajánlott fel saját vagyonából, míg a budapesti kiadások - szintén egymillió dollárnak megfelelő összeggel - Magyarországot terhelték volna. Az akkor még nem végleges tervek alapján Soros egyaránt biztosított volna devizát számítógép és könyv- vásárlások, valamint magyar kutatók további ösztöndíjának fedezésére is. A Magyar Tudományos Akadémia és a Soros Alapítvány közös bizottsága1984. május 28-án állt fel, s másnap tartotta első ülését. A bizottság elnöke maga Soros, míg társelnöke az MTA főtitkárhelyettese, Kulcsár Kálmán lett - mindketten vétójoggal. A bizottság munkájának során három főbb terület alakult ki: a valuta alapú (és forint ellentételezést igénylő) pályázatok; a forint támogatást (akár szubvenciót és kölcsönt is) igénylő közművelődési, művészeti és tudományos pályázatok; illetve a forint ellentételezést nem kívánó külföldi ösztöndíjak. Az év októberében - Soros György javaslatára - egy szépirodalmi, illetve társadalomtudományi kuratórium is felállt (mindkettő öt-öt fővel), a beérkező pályázatok tematikus (és nem finanszírozás alapú) elbírálására. Ezen grémiumok 1985 februárjában üléseztek először, majd az év márciusában és áprilisában foglalkoztak a pályázatok elbírálásával. A beérkező 313 pályázatból ekkor 95 került a két kuratórium valamelyike elé, és ebből mintegy 37 nyert el támogatást. MNLOL KÜM TŰK USA 004038/1. és 004038/2. 197 A másik, Soros által a korszakban jegyzett, emblematikus intézmény a Budapesti Menedzserképző Iskola volt, mely 1988 novemberében magyar-amerikai-olasz vegyesvállalatként jött létre. Ennek a Magyar Hitel Bank, a Gazdasági Kamara, a Szenzor Szervezési Vállalat, a Soros Alapítvány, a milánói kereskedelmi kamara és a torinói San Paolo di Torino Bank voltak az alapítói, de támogatói közt ott volt a Rockefeller Foundation is. A menedzserképző 1989-től Budafokon, a volt Törley-villában működött; hallgatói a kétszer hat hónapos stúdium egyik felét Magyarországon, a másik felét Angliában folytatták, s ezért nem kevesebb, mint 600.000 forintot kellett fizetniük. Az intézmény végső 77
