Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
„Amerika mellettetek áll” való elfordulás irányába hatnak. Ez a fajta nyitottság buzdított az Ausztria és Magyarország közötti szögesdrótkerítés lebontására. S ennek egy darabja, [...] melyet ajándékba kaptam, most ki van állítva, s azt szeretném, ha majd mindannyian megnéznék. S a megújulás szelleme világítja be a balti államokat - Litvániát, Lettországot, Észtországot -, melyek nemzeti történelmüket igyekeznek visszaszerezni. Ezen nemzetek tudják, ahogyan mi is tudjuk, hogy az ár a politikai és gazdasági változás felé folyik. Mert világszerte azt látjuk, hogy a demokrácia piacokat és határokat nyit meg, felszabadítva a szíveket, felszabadítva az elméket. S így Kelet- és Közép-Európa nemzeteinek is, melyek nemzeti örökségük visszaszerzéséért küzdenek, azt mondjuk: Amerika mellettetek áll.”154 Bush elnök megnyilatkozásait számba véve jól látszik, hogy a hamtram- cki és a Rab Nemzetek Hatén elmondott beszéd között tudatos gondolati és politikai ív feszül, melyben Bush varsói, gdanski és budapesti megnyilatkozásainak is dedikált helye és szerepe volt. George Bush elnökként saját hat évvel korábbi, akkor a reagani peace through strength integráns részeként, alelnökként elmondott, bécsi beszédének szavait igazolva a jaltai világrend lebontásába kezdett.155 Az USA globális szupremáciájának 1988-as elérése (újrateremtése?156) után immár egy új világrend megteremtésének minimáit és maximáit kutatva Európa megosztottságának megszűntetése, a keleti blokk nyugati reintegrációja volt a legevidensebb célkitűzés. Ennek nagyon 154 http://www.presidency.ucsb.edu/ws/?pid=17326 (Utolsó letöltés: 2015.07. 20.) 155 Bush alelnökként, észak-afrikai és kelet-európai útja (utóbbi: Jugoszlávia, Románia, Magyarország) után, a valahai Kaiserstadt-ban 1983. szeptember 21-én elutasította a feltételezést, hogy az 1975-ös helsinki megállapodással az USA elfogadta a status quót: „Hadd szögezzem le, oly tisztán, amennyire csak tudom: Jalta idején nem létezett egyezség Európa befolyási övezetekre való felosztásáról. [...] Európa egyetlen megosztását sem ismerjük el törvényesnek.” Kávássy János: „Ideológiák határán - George Bush 1983. szeptemberi budapesti látogatásának és bécsi beszédének tanulságai a Kádár-rendszer jóléti metamorfózisának szempontjából” = A diktatúra évtizedei, szerk.: Horváth Miklós, PPKE-BTK TDI, 2013. 156 Ronald Reagan elnöksége legelejétől az USA szupremáciájának helyreállításáról beszélt, legfőbb céljaként fogalmazva meg azt. Reagan úgy látta, hogy az USA globális világelsőségét épp a hidegháborús kéthatalmi szembenállás de facto elfogadásával, annak állandósulásával adták fel. E sorok írójaként úgy látom, hogy ha az Egyesült Államok nem is volt képes betölteni ezen szerepet 1918-1920 után, tény, hogy az első világháború megnyerésekor, súlyával nem európai erőként döntve el egy alapvetően európai hatalmi konfliktust, a világ hegemón szuperhatalma volt. 63
