Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)
„Amerika mellettetek áll”
Nyugati szélben súlyozta „a felesleges illúziók elkerülése érdekében”, jelezve, hogy sem az USA, sem általában véve a nyugati kapitalista országok nem álltak készen „jelentős anyagi terhet jelentő” vállalásokra.84 Az előzmények részletes áttekintése után áttérve a nem mindennapi előkészítést, szervezést, és nem utolsó sorban költségvetést85 igénylő, mintegy 40 órás történelmi jelentőségű látogatás eseménytörténetére, okszerű, hogy az elnöki programban kronologikusan első, s ugyanakkor a publikus köztudatban leginkább - akár vizuálisan is86 - elevenen élő momentummal kezdjük, 1989. július 11. délutánjával, amikor George Bush Budapesten, a Kossuth (először) a magyar gazdasági átalakulás megvalósulásához nyújtandó támogatásokról; majd állandó csoportként a TIP segíthette volna a külföldi beruházások növekedését Magyarországon, illetve Budapestnek a világgazdaság vérkeringésébe való fokozottabb bekapcsolódását. Palmer szerint a TIP alternatívát jelentett volna a Brady-javaslattal szemben, mely Magyarország számára nem lett volna előnyös: „Kiemelte, hogy egy ilyen csoport létrejötte az IMF-fel kialakult helyzet fényében különösen jól szolgálná az érdekeinket, hiszen az IMF költségvetési egyensúlyi követelményei a problémákkal küzdő országok számára nehezen járható kiutat kínálnak.” Palmer egy Magyar Vállalkozási Központ létrehozását is javasolta, a Menedzserképző Központ mellett. Kovács László jelezte, hogy a Törley-kastély mellett erre már nem volt lehetőség, ehhez egy új épületre lett volna szükség (melynek finanszírozását Kovács bizonytalannak nevezte). Mark Palmer e tárgyalás alkalmával kérte, hogy a Bush-látogatás időpontjára az új amerikai nagykövetség épületére vonatkozó megállapodás legyen aláírható állapotban, s jelezte, hogy ugyanekkor prezentálhassák a Bajcsy-Zsilinszky úti épületük terveit. Cserébe Kovács László a New York-i magyar építkezés kapcsán felmerült problémák miatti közbenjárást kérte. Kovács ugyanitt felvetette a Táncsics-börtön kérdését, ám Palmer jelezte, hogy ahhoz amerikai részről ragaszkodnak. Ugyanekkor Palmer a magyar érzékenységeket is figyelembe véve fogalmazott az egyik tervezett programpont kapcsán: „Kérte, hogy jelezzük, ha a magyar és amerikai diákokkal, valamint a magyar vállalkozókkal ott tervezett találkozót politikai szempontból nem tartjuk megfelelőnek.” Uo. 84 MNLOL 4-13 002245/18. 85 1989. június 20-án Horn Gyula külügyminiszter jelezte Békési László pénzügyminiszternek, hogy a külügyminisztérium nem tudja egyedül finanszírozni a Bush látogatás [a látogatásból ráeső? - K. J. E.] 10 millió forintos költségét. Később július 6-án Horn jelezte Békésinek, hogy július 3-án Németh Miklós miniszterelnök támogatta a költségek rendkívüli keretből való kifizetését; végül a pénzügyminisztérium július 7-én jelezte, hogy utalja a kért 10 milliót. MNLOL KÜM TŰK USA 4-1 4949-13. és 4-1 4949-18. 86 E sorok írója 1989 nyarán alig 16 esztendősen láthatta mindezt a televízióban, s miközben hosszú ideig próbálta eldönteni, hogy vajon in situ emberi spontaneitás, avagy egy jól megrendezett jelenet szemtanúja, mindmáig élesen emlékszik e híres pillanat emlékképkockáira. 36
