Kávássy János Előd: Nyugati szélben. Adalékok a magyar-amerikai kapcsolatok 1989-es történetéhez; gondolatok a kelet-európai és a magyar rendszerváltáshoz - RETÖRKI könyvek 11. (Lakitelek, 2015)

„És egyszer úgyis meg kell csinálni”

„És egyszer úgyis meg kell csinálni.” ülésen jóváhagyta. A fiatalítást célzó cserék legfontosabbika Grósz Károly június 25-i kinevezése volt a Minisztertanács élére, Lázár György helyére.308 Az „ifjú törökök” hatalmi versenyfutásában így a budapesti pártbizottság első titkára (nem mellékesen 1980-tól a KB, 1985-től pedig a PB tagja309) jutott újabb előnyhöz. Kádár személycseréi bevett logikát tükröztek: a párt, s így az ország legfelsőbb döntéshozatali fórumait a párt különböző frakciói között egyen­súlyozva, tulajdonképpen saját hatalmi helyzetének megváltozásához iga­zította,310 nem kevéssé a gorbacsovi kurzus által szorgalmazott vérfrissítést hajtva végre.311 A Politikai és a Központi Bizottságban végrehajtott cserék (véleményem szerint Kádár omnipotens befolyásának utolsó valódi és teljes megnyilvánulásaként) azonban nem hoztak, s nem is hozhattak valódi áttö­rést, hiszen „Kádárnak mennie kell” - nemcsak a változást akaró ellenzék, de a változtatás kényszerét elfogadó pártelit fülében is ott csengett. Végül Grósz volt az, aki cselekvésre szánta el magát. A Minisztertanács elnöke rendha­gyó irányba nyitott, mikor is 1988 tavaszán Arácson felkereste a Kádár által a KB-tói tudatosan távol tartott, szintén hatalmi ambíciókkal bíró Pozsgay Imrét, mondván: „elfáradt az öreg, meg kellene neki köszönni”312. E szo­katlan nagypolitikai lépésben Kádár leváltása, ill. megbuktatása jelentette a 308 Nemcsak Lázár, de Losonczi Pál is távozni kényszerült posztjáról, az Elnöki Tanács éléről. 309 Az időpontok jelzik, hogy Grósz már korábban is bírta Kádár és az idősebb nómenkla­túra bizalmát. 310 A sokból csak két emblematikus példát emelve ki: az új gazdasági mechanizmus elő­készítése, bevezetése és leállíttatása kapcsán a reformhoz személyében kötődő Nyers Rezső 1966 decemberében került be, majd 1975 márciusában esett ki a PB-ből, míg az új gazdasági mechanizmust hevesen és hangosan ellenző Biszku Béla, a szintén 1956 novemberétől politikai bizottsági tag Apró Antallal együtt 1980 márciusában esett ki az MSZMP KB PB-ből. A részben összefüggő eseménysor jól illusztrálja, hogyan tükrözte a PB összetétele Kádár főtitkári pozíciójának változó befolyását és aktuális mozgásterét. 311 Gorbacsov már 1985-ben emlékeztette Kádárt, hogy a magyar főtitkár nem gondosko­dott „méltó utódok” kineveléséről. 312 „Emlékeztetném, főleg a fiatalabbakat, Grósz Károly, aki az én elődöm volt, történelmi érdemét elvitatni abban, hogy ’88 májusában Kádár Jánost félreállítja és átveszi a párt irányítását és a miniszterelnökséget is, ezt Grósz Károly tói senki nem vitathatja el. Sem Pozsgay Imre, sem Berecz János, és sorolhatnám az összes akkori titánt, vagy utódje­löltet, ezt az akciót nem tudta volna lebonyolítani, ez egyedül és kizárólag Grósz ügyes­ségén, rátermettségén múlott.” Németh Miklós által, A vasfiiggöny története, egy idejét múlt korszak lenyomata című könyv bemutatásának kapcsán elmondottakból idézve, Győr, 2013. szeptember 11. 123

Next

/
Thumbnails
Contents