Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

1. Diktatúra és hit

Jeles napok, jeltelen ünnepek

énekel, amelyek félig vallási vagy teljesen vallási dallamok kommunista szöveggel. Ez alatt a közönség áll. Aztán minden ceremónia nélkül az emelvényre lép a szónok, még a kalapját sem veszi le. [...] és előadja szónoklatát, amely többnyire nagy nevetést vált ki, mert ezekben a beszédekben az angol értelem bőséges humorral jelenik meg.2 Mindig igazolható vagy nyilvánvaló tényekből indulnak ki... Ha valaki más irányba terelné a vitát, kinevetik.”3 A kommunista doktrínának viszonylag hamar alapelemévé vált, hogy elvetik a kereszténységet és a hagyományos vallást. Ennek legfőbb oka az volt, hogy úgy vélték, a megváltás maga a kommunista társadalom, és így maguk is szinte hitbéli álláspontra helyezkedtek,4 egy olyan hitre, amely az összes többi, hagyományos vallással radikálisan szemben állt.

Bár ez volt Marx és Engels viszonya a keresztény valláshoz, mégis igaz: ők sem voltak mentesek a keresztény ünnepek hatásai alól. Engels, aki Marx halála után egyszemélyben fogta össze Európa szocialista pártjait, minden decemberben saját kezűleg sütött karácsonyi pudingot küldött szét elvtársainak Oroszországtól Angliáig.5 A földre szállt mennyországgal és az evilági vallással kacérkodó szocialistáknak azonban 1917 után már az állam- hatalom birtokosaiként kellett kezdeniük valamit a kereszténységgel: a tudományos ateizmusból állami ateizmus lett. Rendszerüket „mosateizmnek”, állami ateizmusnak nevezték, ateista hecckampányt indítottak, államosították az egyházi javakat, kizárták a választójog köréből a papokat és azokat, akik nem végeznek kétkezi munkát, rendszeresen zaklatták és meghurcolták az egyházi embereket és a hívőket.6 A náci Németország Szovjetunió elleni támadásával azonban változott a helyzet: Sztálin rájött, hogy az orosz népet nem tudja steril kommunista propagandával honvédelemre szólítani, így muszáj volt taktikai egyezségre jutnia az ortodox egyházzal. Sztálin

2 Friedrich Engels: Schweizerischer Republikaner, 1843. Idézi Joshua Muravchik: Földre szállt mennyország. A szocializmus története. Budapest, 2014, Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány, 75.

3 Kari Marx - Friedrich Engels: Collected Works, 3. kötet: Marx and Engels, 1843-44, 385. Idézi Muravchik, 2014, 75.

4 Fulton, 2007, 87.

5 David Priestland: The Red Flag. A History of Communism. London, 2009, Penguin Group, 53.

6 David Kowalewski: Protest for Religious Rights in the USSR. Characteristics and Consequences. In: Russian Review, 1980/4, 426.

54