Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

1. Diktatúra és hit

Jeles napok, jeltelen ünnepek püspöki székfoglalójában egy „intézményeiben, világnézetében, hitvallá­sában színtiszta, integrális kálvinizmus megteremtését”12 hirdette meg. Ra­vasz számára a protestantizmus szellemi megújulásának kiindulópontja a magyar társadalom egészét átható új reformáció programja lett. Másként fogalmazva, a református identitás történeti-kulturális meghatározottsá­ga mellett hangsúlyosan a reformáció vallásos gyökereinek elsődlegessé­gére, vallásos mivoltának középpontba állítására építve fogalmazta meg a két háború közötti református egyház programját és a társadalmi kérdések­ről alkotott nézeteit.13 Kevéssé ismeretesek a program társadalompolitikai vonatkozásai, no­ha Ravasz már 1921-ben meghirdette a konkurens teóriákkal szemben ön­álló, sajátosan protestáns karakterű, a marxizmus bírálata mellett erőteljes kapitalizmuskritikát megfogalmazó szociális programjának első körvona­lait „a szocializmus evangéliuma — az evangélium szocializmusa” címmel, melyben a marxizmustól megfosztott szocializmust próbálta meg ötvözni az evangélium tanításával. A harmincas évek növekvő szociális feszültségei, az egyre népszerűbb radikális reformtörekvések, valamint az - amúgy is sok szálon a református hagyományokhoz kötődő - népi mozgalommal rokon­szenvező, fiatalabb lelkésznemzedék kötődései egyaránt arra késztették a reformkonzervatív püspököt, hogy mind nyíltabban vállalja az erőteljesebb kritikai hangütést a két háború közötti társadalmi-politikai rendszer ellent­mondásaival szemben, és - különösen a földkérdésben - szószólója legyen a mélyreható reformtörekvéseknek. Amit ezen a ponton fontos jelezni, hogy a két háború között a szocia­lizmus eszmerendszerérői szóló diskurzus sokkal színesebben volt jelen a református gondolkodásban, mint amennyire ezt számon tartották 45 után. Elég csak a kor ismert lelkészei, pl. Szabó Imre vagy Muraközy Gyula mű­ködésére utalni. Ok azonban jellemzően nem szervezeti vagy pártszinten kötődtek a baloldalhoz. Pártpolitikai értelemben nem is tekinthetők balol­dalinak, hanem társadalomképükben voltak olyan jegyek, amelyek kapcso­12 Dr. Ravasz László Dunamelléki püspök beiktatása alkalmával elhangzott beszédek és imák. Összeállította B. Major János. Budapest, 1921, Dunamelléki Református Egyház- kerület, 35. 13 Ld. Kiss Réka: Ravasz László püspöki működése. In: Reformátusok Budapesten, I. Szerk.: Kosa László. Budapest, 2006, Argumentum, 537-578. 32

Next

/
Thumbnails
Contents