Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek egy olyan időszak volt például, amikor célszerűnek tartották volna, hogy Budapest pontosítsa az igényeit, így Kádár Jánosnak kiváló lehetősége lett volna exponálni magát a témában. A kérdést viszont egyáltalán nem érintette, pedig, mint a legfontosabb magyar politikai szereplő, személyes súlyával jobban tudta volna érvényesíteni hazánk érdekeit, mint bármelyik kollégája. A magyar-angol gazdasági kapcsolatok ekkor ugyanis elmaradtak a politikai viszonyban tapasztalható pozitív trendektől: Nagy Britannia exportjának 0,1%-át, míg importjának 0,08%-át adta Magyarország,42 és az Egyesült Királyság súlya is elenyésző volt a magyar külkereskedelemben. London viszont messzemenően támogatta Magyarország IMF-csatlakozá- sát, és a ködös Albion bankjai jelentős szerepet játszottak abban, hogy Magyarország az 1980-as évek elején el tudta kerülni az államcsődöt.43 Pozitívum, hogy erről a felek meg is emlékeztek, ugyanakkor a magyar pártvezérnek kevesebb figyelmet sikerült a gazdasági témáknak szentelni; egyáltalán nem olyan súllyal és erővel vetette be magát a kérdésbe, mint például Andropov védelmének ügyébe.44 Ekkor is sikerült olyan kijelentést tennie, hogy Magyarország gazdasága is sokkal jobb helyzetben volna, hogyha a nyugati világ nem küzdene a recesszióval.45 Ergo, a magyar politika irányítójának meglátásai alapján hazánk gazdaságának problémáiban a Nyugat is bőven benne van. A szavaknak ugyan van némi igazságtartalma, hiszen természetesen Magyarország is megszenvedte a világrecesszió következményeit, de mindez az IMF-ügyben és a hitelezésben nyújtott brit segítség megköszönése után hangzott el, azaz a kijelentés nem volt sem túl logikus, sem diplomatikus. Kádár Jánosnak a Geoffrey Howe-val való találkozás során így nem sikerült áttörést elérnie a Magyarország számára legfontosabb kérdésekben. A 42 MNLOL 6-14, 006378/2. 43 Az angolok a Bank For International Settlements (BIS), Nemzetközi Fizetések Bankja által szervezett, Magyarország likviditását segítő három hitelben játszottak kulcsfontosságú szerepet. A Manufacturers Hannover Trust 260 millió dolláros, a Lloyds Bank International 75 millió fontos, míg a Barclays Bank International 50 millió fontos hitelt biztosított Budapestnek a kritikus 1982-es esztendő során. MNLOL 6-51, 00370 és Botos Katalin - Körösi István: Nemzetközi gazdasági ismeretek. Budapest, 2005, Szent István Társulat. 44 Freedom of Information. Secretary of State's Meeting with Mr. Kadar. Foreign Office Papers, ENH 027/3, 1. 45 Uo. 196
