Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek gedhető egy szimbolikus gesztus Kelet-Európa legliberálisabb rezsimje felé”.19 A tanácsadó vizsgálódásának gyakorlati szempontból legérdekesebb része a feljegyzés végén található: „Puhán nagykövet [Alfred Puhán budapesti amerikai nagykövet - K. J. E.] az év elején javasolta, hogy fontoljuk meg, hogy egy erre alkalmas pillanatban, adjuk át a koronát a Vatikánnak megőrzésre, s a majdani végső visszaadásra. (Az analógia a Mindszenty bíborossal kapcsolatos kérdéshez nyilvánvaló.)20 Egy ilyesfajta köztes lépés a minimumra csökkentené hazai problémáinkat, s megszabadítana minket a koronától, mint problémától a Magyarországgal fennálló kétoldali kapcsolatainkban.”21 Helmut Sonnenfeldt Henry Kissingemek készített memója így több dolgot is egyértelműsít: egyrészt Washingtonban érzékelték a Szent Korona ügyének Budapest számára jelentős szimbolikáját; másrészt látták és értették ezen kérdés problematikáját, mind a kétoldalú kapcsolatokban, mind az amerikai belpolitikában; harmadrészt látva az előző években történt pozitív elmozdulást a magyar-amerikai interakcióban, a Nixon-adminisztráció maga is kereste a kérdés(kör) lezárásának lehetőségét. Utóbbit azért fontos kiemelni, hogy egyértelműsítsük, Szent István koronájának Magyarországra való visszajuttatásának gondolata nem a Carter-kormányzattól ered, s már jóval 1978 előtt gyakorlati problémaként merült fel. A következő évek kétoldalú történései azután egyre inkább kedvező politikai környezetet teremtettek - a korona ügyének is. 1972 nyarán, a két ország történetében először, Budapestre látogatott William P. Rogers amerikai külügyminiszter, akinek magyarországi, legfőképp kollégájával, Péter Jánossal (akivel már 1970-ben az ENSZ közgyűlésén találkoztak) folytatott tárgyalásai nyomán végre megnyílhattak az amerikai magyar konzulátusok és egy kereskedelmi kirendeltség New Yorkban. Kevesebb mint egy évvel később, 1973 márciusában, Vályi Péter miniszterelnök-helyettes pedig 19 Uo. 20 A mind az amerikai, mind a magyar fél számára politikailag (az amerikai nagykövetség munkatársainak fizikailag is) kényelmetlen helyzetet VI. Pál pápa közreműködésével sikerült megoldani. A pápa Mindszentyt „a történelem áldozatává” nyilvánította, a kommunizmus áldozata helyett, s visszavonta politikai ellenfeleinek kiátkozását. Cserébe a magyar kormányzat engedélyezte, hogy 1971. szeptember 28-án elhagyja az országot, az osztrák határon át nyugatra távozzon. 21 https://history.state.gov/historicaldocuments/ffusl969-76v29/dl 16 172
