Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
döttség mandátumát, ezzel de facto elismerve Kádár János és az MSZMP országlását. 1963-ban a több kétoldalú, jobbára kisebb jelentőségű történések mellett diplomáciai előrelépésre is sor került: júliusban Moszkvában Kádár János találkozott William Avarell Harriman amerikai külügyminiszter-helyettessel, akijelezte, hogy az amerikai kormány kész a kapcsolatok normalizálására. Mintegy fél évvel később, az MSZMP KB 1964. február 18-ai ülésén magyar részről is megszületett azon elvi állásfoglalás, mely a két ország viszonyának normalizálására irányuló tárgyalások megkezdése mellett döntött. A tárgyalások 1964. május 28-ával indultak meg, és Budapesten zajlottak. A bizottságok 1965. február 18-ig 8 alkalommal jöttek össze, s legfontosabb témájuk13 a - az amerikai részről részben a további tárgyalások Kávássy János Előd: „Most nézzük a mi oldalunkról'’ ményezésére szabadon bocsátaná azon személyeket, akik esetleg még börtönben vannak Magyarországon az 1956. októberi-novemberi eseményekben való részvételük miatt”, akkor az USA annak teljes körében megszüntetné a magyarkérdés tárgyalását az ENSZ- ben, elfogadná a magyar ENSZ-képviselő megbízólevelét, és azonnal hajlandó lenne megindítani a két ország kapcsolatait normalizáló tárgyalásokat. Később, 1962. november 7-én Radványi János washingtoni ügyvivő javasolta, hogy a Politikai Bizottság pozitív állás- foglalása esetén a külügyből jelezzék Davisnek, hogy hajlandók az általa elmondottakat az amerikai kormányzat hivatalos felvetéseként „kiindulási pontként elfogadni”. Végül 1962. december 21-én, a magyarkérdésnek az ENSZ napirendjéről való levétele után szintén Radványi javasolta Péter János külügyminiszternek, hogy miközben „nem térnénk ki közvetlenül az amnesztiára”, a magyar-amerikai tárgyalások 1963. áprilisi megindítására való célzással érzékeltessék, hogy az amnesztia mikorra várható. Borhi László: Iratok a magyar-amerikai kapcsolatok történetéhez, 1957-1987. Budapest, 2002, Ister, 244-249. Valójában 1959-ben és 1960-ban már sor került két részleges amnesztiára (egyéni kegyelmek, majd „kisamnesztia”). A szovjet katonák elleni fegyverhasználatért köztörvényesként elítéltekre azonban sem ezek, sem az 1963. tavaszi amnesztia nem vonatkozott. Az 1963-as amnesztiát - mely összességében 6418 főt érintett - hivatalosan maga Kádár jelentette be a Parlamentben 1963. március 21-én. Kurcz Béla: Volt egyszer egy amnesztia - 1963, http://www.168ora.hu/itthon/volt-egy- szer-egy-amnesztia-1963-431.html (Utolsó letöltés: 2015. július 29.) 13 A két ország kapcsolatait érintő, ha nem is legfontosabb, de diplomáciailag mindenképpen legkínosabb kérdése Mindszenty bíboros ügye volt. Mindszenty József esztergomi érsek 1956. november 4-én politikai menedékjogot kért és kapott az Egyesült Államok budapesti követségén. Akkor még nem sejthette, hogy az majd másfél évtizeden át kényszerlakhelye marad. (A nemzetközi jog szempontjából a magyar vezetés okkal kifogásolta az amerikai eljárást, hiszen a követségen nyújtott menedék ellentétes volt 169
