Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek előfeltételeként megjelölt - pénzügyi kérdések, a kölcsönös követelések ügye volt.* 14 Bár 1965-ben a vietnami háború miatt e megbeszélések félbeszakadtak, a kétoldalú tárgyalások hangneme mégis ekkor szabadult meg a jellemzően politikai sallangokból álló retorikától; így kerülhetett előtérbe a profibb, korrektebb diplomáciai magatartás és politizálás. A pragmatikussá váló magyar-amerikai interakcióban, ellentétben Keith C. Smith állításával, Szent István koronájának ügye hamarosan ismét és folytonossággal jelent meg. 1964 decemberében Szilágyi Béla külügyminiszter-helyettes érdeklődött a regáliák „hollétéről”, melyre amerikai részről 1965. január 6-án negáltak, megismételve, hogy „megfelelő időben, az országok közötti kapcsolatok megfelelő alakulása esetén” visszaszolgáltatják azokat.15 Később, a vietnami konfliktus okozta diplomáciai pauza után újrainduló, 1969/70-es kétoldalú tárgyalások16 napirendjén a koronaékszerek ügye, ha nem is prioritásként, továbbra is szerepelt. A magyar fél által is- métlőleg artikulált kérés így vált Washington számára reálisan újragondolandó kérdéssé. A „Kissinger Kissingerjeként”17 is emlegetett befolyásos tanácsadó, Helmut Sonnenfeldt által 1971. június 5-én Henry Kissinger nema nemzetközi joggal, s egyben az USA diplomáciai szokásaival is). 1958-ban, XII. Pius pápa halála okán végre alkalom kínálkozott Mindszenty Rómába rendelésére, mely megoldást jelentett volna, ám a bíborost nem lehetett távozásra bírni. Borhi László: A magyar-amerikai viszony változásai, 1957-1978. História, 2004/8. 14 Az amerikai fél ekkor 111 millió dolláros követelést állított a magyar fél - restitúciós (helyreállítási) igényekkel együtt - 53 millió dolláros követelésével szembe. A rendezetlen anyagi ügyek (az 1945 előtti hiteltartozások rendezése, az 1945 utáni államosítások utáni kártérítés) mielőbbi lezárása alapvető magyar érdek volt, hiszen ez előfeltétele volt a most favoured nation (MFN) - a magyarban leggyakrabban „legnagyobb kedvezmény elveként” előforduló - státus elnyerésének. 15 MNLOL 4-10 00255/11-es jelzettel. 16 Alfred Puhán budapesti amerikai nagykövet szerint ezen időszakban zajlott „az abnormális kapcsolatok normálissá fejlődése”, melyben „két ennyire különböző ország között [...] a szimbolizmus olykor fontosabb volt, mint maga az adott történés”. G. Lewis Schmidt 1990. januári életüt-inteijúja Alfred Puhán korábbi budapesti amerikai nagykövettel a The Association for Diplomatic Studies and Training (ADST) Foreign Affairs Oral History Projectje keretében, http://www.adst.org/OH%20TOCs/Puhan,%20Alfred.toc.pdf (Utolsó letöltés: 2015. július 29.) 17 Daniel Möckli: European Foreign Policy during the Cold War. Heath, Brandt, Pompidou and the Dream of Political Unity. London, 2009,1. B. Tauris, 179. 170
