Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
3. Diktatúra és külvilág
Jeles napok, jeltelen ünnepek sült Államokkal.10 11 A helyzetet tovább bonyolította, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete amerikai nyomásra nem volt hajlandó elismerni a Magyar Népköztársaság ENSZ-mandátumát (megakadályozva ezzel az ENSZ közgyűlésein való magyar részvételt), valamint napirendre tűzték a „magyar kérdést”, s ezzel összhangban 1957. január 10-én létrehívták az ún. ötös bizottságot (másutt: Ötös Bizottság).11 A forradalom leverése után a nemzetközi érdeklődés ugyan gyorsan lanyhult, ám az amerikai külpolitika tudatosan napirenden tartotta a magyar kérdést, konkrét formájában tulajdonképpen a politikai amnesztia kérdését. A nyilvános propagandával párhuzamosan csendes diplomáciát is alkalmazó washingtoni vezetés 1960-tól többször tett javaslatot politikai amnesztiára. Idővel, ahogy Kádár rendszerének nemzetközi elismertetése egyre fontosabbá, a nemzetközi elismerés hiánya pedig egyre kínosabbá vált a magyar (és a szovjet) vezetés számára, az amerikai presszió végül elérte célját: 1962 decemberében a magyar kérdés lekerült az ENSZ napirendjéről, s hamarosan, 1963-ban, általános politikai amnesztiában részesültek az ’56-os elítéltek.12 Ugyanezen év tavaszán az USA megszavazta a magyar ENSZ-kül10 Az USA már 1957. augusztus 22-én jelezte, hajlandó volna a kapcsolatok normalizálására, amennyiben megtörténne a politikai okokból fogvatartottak szabadon bocsájtása. Ezt a magyar vezetés akkor a magyar belügyekbe való beavatkozásként értékelte, és elutasította. Borhi, 2008. 11 A hivatalosan az ENSZ Magyar Kérdést Vizsgáló Különbizottságának nevezett ötfős bizottság munkáját Alsing Andersen dán parlamenti képviselő irányította. E különbizottság magyarországi látogatását a Kádár-kormány nem engedélyezte; így előbb New Yorkban, majd több európai nagyvárosban hallgattak meg olyan tanúkat, akik személyes tapasztalataikról számoltak be. Ekkor hallgatták meg Kéthly Annát (a Nagy Imre-kormány államminiszterét és ENSZ-delegáltját), Király Bélát (a forradalom idején - 1956. október 31- én - újonnan létrejött Nemzetőrség parancsnokát) és a kisgazda Kővágó Józsefet, Budapest főpolgármesterét. A bizottság összesen mintegy 111 embert hallgatott meg, s már 1957 nyarán megtette első jelentését. A HVG-ben megjelent két cikk alapján. Jelentések New Yorkból. HVG, 2009/43. http://hvg.hu/hvgffiss/2009.43/200943_Jelentesek_New_Yorkbol.aspx. (Utolsó letöltés: 2015. július 29.) és Szegő Péter: A magyarbarát Bang-Jensent a KGB lépre csalta és kivégezte? http://hvg.hu/velemeny/20091026_otvenhat_ensz_bangjensen.aspx. (Utolsó letöltés: 2015. július 29.) 12 Az először Borhi László által közreadott korabeli, magyar külügyi dokumentumokból rekonstruálhatóan Richard H. Davis európai ügyekért felelős külügyi államtitkár 1962. október 20-án memorandumban jelezte, hogy amennyiben „a magyar kormány saját kezde168
