Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)

3. Diktatúra és külvilág

utasítása alapján” a magyar külügy a koronaékszerek további amerikai őrzését kérte.5 A „fenyegettetek: demokrácia”6 bukása és a nyílt kommunista hatalomátvétel után 1950 szeptemberében és decemberében az immár kommunista magyar kormány az amerikai nagyköveten keresztül a „restitu- álási kötelezettség” betartását kérte, a Vogeler-ügyhöz7 kapcsolva, Vogeler kiutasításának feltételeként. Válaszul, 1951. április 9-én Nathaniel P. Davis nagykövet közölte, hogy egyrészt az USA nem hadizsákmányként jutott a koronaékszerekhez, másfelől a legkevésbé sem tartja alkalmasnak az időt a korona és a koronázási jelvények visszaszolgáltatására.

Ezzel Szent István koronája visszaszolgáltatásának kérdése gyakorlatilag két évtizedre lekerült a napirendről. Bár Rákosiék 1955-ben kísérletet tettek a bilaterális kapcsolatok javítására,8 a korábban - 1947,1949 - kétszer megvétózott magyar ENSZ-tagság decemberi elnyerése részben ennek volt köszönhető; a következő, 1956-os esztendő eseményei azonban hosszú időre megpecsételték a magyar-amerikai kapcsolatok sorsát. A forradalom véres leverésével/leveréséből fogant Kádár-rendszert az USA nem ismerte el legitimnek. Az 1956 őszétől a nyers erő monopol és korlátlan alkalmazásával stabilizálódó9 új rezsim ellehetetlenítette az érdemi párbeszédet a politikai amnesztiát, mint a tárgyalások előfeltételét napirenden tartó EgyeKávássy János Előd: „Most nézzük a mi oldalunkról”

5 A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltár KÜM TŰK USA (a továbbiakban csak MNLOL) anyagában 4-10 00255/11-es jelzettel.

6 M. Kiss Sándor terminológiája.

7 Az ügy részleteiről bővebben Szörényi Attila: Adalékok a Vogeler-ügy diplomáciatörténetéhez, 1949-1951. Külügyi Szemle, 2013/1, http://www.lib.pte.hu/akk/tartalomjegy- zek/archiv/K%C3%BCl%C3%BCgyi%20Szemle%202013-1 .PDF (Utolsó letöltés: 2015. július 29.)

8 Ekkor kerülhettek ismét napirendre a két ország között fennálló, rendezetlen anyagi kérdések. A magyar fél szerint a háború előtti tartozások, a hadikölcsönök és az amerikai vállalatok államosításáért járó kártérítés teljes összege 89,25 millió dollár volt, ám az amerikai fél ugyanezen tételeket összesen több mint 200 millió dollárban határozta meg. A magyar kormány ezzel szemben mintegy 6 millió dollárra becsülte az amerikai bankokban lefoglalt aktívumot, és 100 millió dollárra a gyakorlatilag behajthatatlan amerikai magyar javakat. Borhi László: A magyar-amerikai viszony változásai a forradalomtól a rendszer- váltásig. Előadás. MTA Történettudományi Intézete, 2008. november 25.

9 1960. december 31-ig körülbelül 20 000 esetben szabtak ki börtönbüntetést a forradalomban részt vevő, illetve a rezsim által a forradalommal társított/azonosított személyek esetében; a kivégzettek száma 1961-el bezárólag 229 volt.

167