Szekér Nóra - Nagymihály Zoltán (szerk.): Jeles napok, jeltelen ünnepek a diktatúrában. Pillanatképek a kommunista emlékezetpolitika valóságából - RETÖRKI könyvek 10. (Lakitelek, 2015)
2. Diktatúra és nemzet
Szekér Nóra: Az 1956-os forradalom újraértékelése... többek között a legitimációs tényezőből vagy a megtorlás felelősségének kérdéséből adódóan sem. Mindemellett az erről folyó vita a párton belüli erővonalak komoly összecsapásával, adott esetben akár pártszakadással is együtt járhatott volna. E vitában benne rejlett annak a veszélye is, hogy az olyan önértelmezési labirintusba vezeti el a pártot, hogy az az átalakulás időszakában nem tudja kellőképpen kézben tartani az események menetét. Az 1988-as, májusi pártértekezlet után, június 23-án az MSZMP KB megbízott egy munkabizottságot - az úgynevezett nagybizottságot -, hogy dolgozza ki az MSZMP új reformprogramját.18 A bizottság elnökévé Pozs- gay Imrét nevezték ki. A párt részéről ennek kapcsán történt az első hivatalos lépés 1956 újraértékelésére vonatkozóan. E nagybizottság 1. számú albizottságát ugyanis Történelmi Albizottság néven felhatalmazta, hogy történészek bevonásával értékelje újra az 1956-ban történteket. Január végére az albizottság el is készült Történelmi utunk című százoldalas tanulmányával. Pozsgay Imre - a bizottság elnöke -a. 168 Őrá nak adott híres interjújában, a tanulmány elkészülte után, 1989. január 28-án így fogalmazott: „Ez a bizottság a jelenlegi kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956- ban történt. Egy oligarchikus és nemzetet is megalázó uralmi forma elleni fellépésnek.”19 Pozsgay e nyilatkozatában szakítva a pártretorikával, minden árnyalás és finomítás nélkül népfelkelésnek minősíti azt, ami 1956-ban történt. Ebben az interjúban azonban nemcsak a pártretorikával, de a pártszerű eljárással is szakított Pozsgay Imre.20 Egyrészről az ’56-os események népfelkeléssé való átértékelésekor arra az albizottsági álláspontra hivatkozott, amely nem mondta ki a népfelkelés tételét, legalábbis messze nem azzal a következetességgel, mint Pozsgay, hiszen e százoldalas elemzésben az ellenforradalmi elemek, ha nem is fő jellemzőként, de mindenképpen meghatározó tényezőként szerepelnek. Másrészről e nem mellékes kérdés18 „A társadalom és a gazdaság három évtizedes fejlődésének átfogó, tudományos vizsgálatára, politikai elemzésére, a párt programnyilatkozatának felülvizsgálatára kiküldött munkabizottság.” 19 Digitarchiv MÓL M_KS 288. f. 5/1050. ő.e. (1989. 01. 31.) 6R/40. 20 Pozsgay Imre rádiónyilatkozatának részleteiről lásd Szekér Nóra - Riba András László: A Nagy Imre-kód. Lakitelek, 2014, Antológia Kiadó, 52-71. 125
