Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Mohácsi János: Határ Győző és az Új Látóhatár emigráns irodalmárai
Magyar Látóhatár azonban az Új Látóhatárnál maradt, aminek oka volt az is, hogy a Látóhatár rendszertelenül jelent meg. A szétválás után, 1961 végéig csak kilenc száma került forgalomba, és a két szerkesztő, Horváth Béla és Vámos Imre 1962 februárjában Magyarországra költözött. Határ 1957-től fogva szorosan együttműködött a Látóhatár majd az Új Látóhatár szerkesztőivel. Benne volt abban a bizottságban - Bikich Gábor, Borbándi Gyula, Borsody István, Cs. Szabó László, Fenyő Miksa, Hatvány Bertalan, Horváth Béla, Szabó Zoltán, Tábori Pál, Vámos Imre társaságában aminek az volt a feladata, hogy a folyóirat problémáit megoldják. Később, már az Új látóhatár időszakában, Borbándi többször is egyeztetett vele a folyóirat ügyeit illetően, sőt megbízta a költészeti publikációk lektori feladatainak ellátásával. A folyóirat nemcsak Határ írásait közölte gyakran, hanem Határ aktuálisan megjelenő könyveiről ismertetőt és kritikát is megjelentett. Határ maga elégedett volt a folyóirattal, aminek hangot is adott, és rendszeres munkatársává vált. Határ Győző nem folyt bele az emigráció szereplői közt fel-fellángoló konfliktusokba, de az emigráció szellemi életének mechanizmusait figyelve, az Életút köteteiben az emigráción belül működő magyar maffiáról (MM) beszélt. Csak olyankor vette fel a kesztyűt, ha a saját érdekeit érte sérelem. Az UNESCO nagykövetasszonya, Bogyay Katalin közeli barátságot ápolt az emigráció művészeivel. Ezek közül kiemelkedett Határ Győzővel való kapcsolata, levelezése. A vele folytatott beszélgetésem során az is kiderült, hogy az emigráció művészei óvakodtak Határ Győzővel tengelyt akasztani, minősíteni, mivel Határ igen éles bírálatokat volt képes megfogalmazni. Ezt erősítette meg Buda Attilával folytatott beszélgetésem is, akinek betekintése volt Határ Győző levelezésébe.11 Határ Győzőnek ez az erőteljesen kritikus oldala az Életút köteteiben is jól tetten érhető. Még az ország elhagyása előtti korszakról szólva veszi végig a szellemi élet általa ismert, megismert szerzőit. Az egyébként általa nagyra becsült Szerb Antal Pendragon legenda c. regényét pastiche-ként emlegeti, Szentkuthy Prae c. művét unalmasnak tartja, filozófiai ismereteit pedig felületesnek,11 12 Kodo11 Új holdak és régi mesterek. Lengyel Balázs leveleskönyve. Szerk.: BUDA Attila. Bp., Enciklopédia, 1999. 12 „Szentkuthy a filozófiát lenézte, az európai filozófiáról igen lesajnálólag nyilatkozott. Sziporkázó szótűzijáték volt a filozófiának ez az elutasítása, melynek minden szava meg98
