Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak a „légüres térben”
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak... változása azonban fokozatosan érezhetővé vált. Ez főleg Horváth Béla esetében volt egyre feltűnőbb. Egyik írásában beazonosítható módon a korábbi rendszeres munkatársat, a Látóhatár Baráti Társaság egyik tagját, Szabó Zoltánt gyalázta, „Antal István és Imrédy Béla kegyeltjeiként emlegetve, olyan népi íróként, akinek „nem volt baja a hatalommal”, igazi könyvet sem írt, ellenben minden irodalmi vállalkozása kudarcot vallott.27 A következő számban „ Ülök életunt szobámban ” című írásában azt nehezményezi, hogy az amerikaiak „eltávolították lakásából”, a Szabad Európa Rádiótól pedig kirúgták, amit egyébként „ a magyarság egyik legnagyobb kártevője ’’-ként jellemez. Az otthon maradt írók és a klérus viszont dicséretet kapott kiállásáért, kivéve természetesen Mindszenty hercegprímást, akitől - mint a magyar egyház első emberétől - vértanúságot várt volna a szerző.28 Vámost és Horváthot ebben az időszakban „állambiztonsági nézőpontból” már nem érdemes különválasztanunk. Groteszk módon az egyik, Virág Ferenc rendőr őrnagy által írt, Horváth Bélát jellemző jelentés is ezt bizonyítja: „A felszabadulás után bekapcsolódott a politikai életbe: a Nemzeti Parasztpárt keretében tevékenykedett. Adataink szerint 1948 szeptemberében internálták, majd röviddel kiszabadulása után Olaszországba diszszidált. ”29 (A valóságban Horváth az amerikai hadifogságból való 1945- ös szabadulása után nem tért haza, hanem Olaszországba ment, a Parasztpárthoz nem volt köze. Vámos ellenben a párt ürömi szervezetének szervezője volt, 1948-ban Svájcba, majd később Nyugat-Németországba emigrált.) Az sem volt véletlen, hogy Vámos - amikor 1959-ben hajlandónak mutatkozott a találkozóra, majd az együttműködésre az állambiztonsággal - hazatérése egyik feltételéül szabta, hogy barátja, munka- és eszmetársa, Horváth Béla is vele tarthasson, akivel „ azonos nézeteket vallanak E nézetekben azonban már nyoma sincs a nemzeti gyász képviseletének. Az 1960 októberi jelentés szerint Vámos „következetesen ellenforradalomnak” nevezte 1956-ot30, míg Horváth egy később, az állambiztonság számára 27 Horváth Béla: „Éjfélkor a pap nem misézett". írói arckép az írószövetség tisztújítása alkalmából. Látóhatár, 1958/5, 57-60. 28 Horváth Béla: „ Ülök életunt szobámban... ” Látóhatár, 1958/6, 72-75. 29 Szabadi László rendőr főhadnagy operatív beosztott jelentése Horváth Béla ügyében, 1960. február 25. ÁBTL Bt-129 „Bergman” 41. 30 Mészáros József rendőr őrnagy, Maróti János rendőr őrnagy, Tömpe András rendőr vezérőrnagy jelentése „Kerekes” fn. ügyben. Uo. 48^19. 83
