Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak a „légüres térben”
Magyar Látóhatár ráns” státuszát. Másik oldalról megközelítve: hogy viselkedhet ellenzékként az emigráns egy olyan hatalommal szemben, amely de facto tilt mindenfajta hasonló tevékenységet otthon? E kérdés annak megállapítására is ösztönöz, hogy az otthoni és emigrációs ellenzékiség (illetve annak vállalása) sosem ugyanaz a „szint” - mindez a két világ közötti különböző „szabadságfokokból” is következik. Szokolay írására a szintén ötvenhatos Pogány András így válaszolt: „ ...meg kellene magyaráznia, mit ért »ellenzék« alatt? Vajon egy minden törvényes és erkölcsi alapot nélkülöző rezsim külföldön élő támogatóivá kellene változnunk az »ez van« nagyon is kétséges értékű fdozófiája alapján? (...) Otthon sok minden megváltozott, csak a lényeg nem, s ameddig lényeges változásra nem kerül sor, az emigráció éppen úgy harcol a mai »ez van« ellen, mint ahogy Ötvenhatban is egy másik »ez van« ellen vettük fel a küzdelmet. ”9 Kulcskérdéshez érkeztünk. A Magyarországon fokozatosan végbement változások után ugyanis vitaponttá vált az is, hogy meddig számít valóban emigránsnak az emigráns. Voltak olyanok, akik az „enyhülések” után sem voltak hajlandóak hazalátogatni - addigi elveik feladásának gondolták volna -, és voltak, akik egyre gyakrabban éltek a lehetőséggel. Persze az emigráció feladatainak és hivatásának értékelésében sokszor egymásnak estek a felek: például 1956-ban, még a forradalom előtt Kovács Imre és a kereszténydemokrata Barankovics István vágtak durva sértéseket egymás fejéhez.10 Az otthoni hatalom nem csupán örvendett a különböző érték- és ideológiai vitáknak, de tudatosan rájátszott ezekre, sőt, volt, hogy maga generálta őket. Az éppen szétszakadó Látóhatár című folyóirat megvétele, majd hazahozatala, a két szerkesztő beszervezése pontosan ennek eszközrend9 Pogány András: Megjegyzések az „Ellenzék - külföldön ” című levélhez. Új Látóhatár, 1964/5, 477—478. Pogány András (1919-1995): jogász, politikus. Budapesten jogi dok- trátust szerzett. Az 1956-os forradalom bukása után menekült az Egyesült Államokba. Könyvtáros szakmát tanult, majd amerikai egyetemeken lett könyvtáros és könyvtár-igazgató. 1976-tól a Magyar Szabadságharcos Világszövetség elnöke lett. In: BORBÁNDI, 1992, 291. 10 Az 1956-os, Látóhatár c. lap által szervezett sajtóvitát indító cikket Kovács Imre jegyezte Kijózanult emigráció címmel (1956/1, 4-11.). Erre válaszolt Barankovics István az elsősorban '47-es emigránsokat tömörítő, egyfajta „emigráns kormánynak” szánt Magyar Nemzeti Bizottmány ülésén tartott felszólalásában (New York, 1956). Kovács Imre viszonválaszát szintén a Látóhatár közölte (Sóbálványok az emigrációban. 1956/3-4, 184-188). 76
