Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak a „légüres térben”
szerébe illeszthető, egyben jól példázza az '56 után végleg „légüres térbe” került politikai emigráció egyes személyiségeinek mozgatórugóit. A Látóhatár körei A Látóhatár c. folyóiratot fiatal parasztpárti emigránsok hozták létre 1950-ben, kalandos körülmények között. Olyan irodalmi és politikai orgánumnak szánták, amely új hangot hoz a szerintük addig meglehetősen egysíkú - túlzottan Jobboldali” - emigrációs sajtópalettán. A lapban való szereplésnek nem volt feltétele, hogy az adott szerző a népi irodalom képviselője legyen, bár a szerkesztők szinte egytől egyig ehhez a gondolkodói körhöz sorolták magukat (Borsos Sándor, Vámos Imre, Borbándi Gyula, Molnár József). A névválasztás sem véletlen: a népiek egyik előfutárának tekintett Szabó Dezső Az egész látóhatár című művére utaltak tudatosan vissza." Az alapításkor aligha gondolhatták, hogy az megszűnésekor a maga negyven évével a leghosszabb ideig létező magyar nyelvű folyóirat lesz. A négy évtized persze magával hozott válságokat és szakadásokat. A politikai szervezkedésekbe fogó Borsos Sándor kiválása és a tisztázatlan jogi helyzet 1952-ben odáig vezetett, hogy a lap két száma Egész Látóhatár címen jelent meg. 1953-ban aztán - miután Borsos lemondott a névről, és Valóság címmel indított folyóiratot - visszatérhettek a „Látóhatár” névhez. 1958-ban Vámos Imre és Horváth Béla különbözött össze a másik három szerkesztővel (Borbándi, Molnár, Bikich Gábor), innentől kezdve - mivel a jog inkább az előbbiek oldalán állt - utóbbiak Új Látóhatár címen jelentették meg kiadványukat, amely az eredeti szellemiséget vitte tovább. A Vá- mos-Horváth-féle Látóhatár rövid működés után - amelynek részleteire később bővebben térek ki - 1962-ben hazatért, és tíz évig Horváth szerkesztésében jelent meg. Ezután tallózó lapot csináltak belőle.11 12 Az emigrációban történteket az otthoni pártvezetés, sajtó és természetesen az állambiztonság is komoly figyelemmel kísérte. Mára több írás született a befolyásolási módszerekről, kísérletekről és „sikeres” esetekben az adott akció lefolyásáról.13 Otthon az éppen aktuális szervek természetesen Nagymihály Zoltán: Törésvonalak és utak... 11 BORBÁNDI, 2000, 13-29. 12 Uo. 129-148. 13 A Látóhatár történetéről lásd Kasza László: Mókusok az Angolkertben. Ügynökök a Szabad Európa Rádiónál. Budapest, Nórán Kiadó, 2009, 130-132., 157-165.; Szőnyei Ta77
