Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai

országot is bevonva, sőt a gazdasági együttműködés (agrárexport) lehetőségeit Nyugat-Európával is keresve.74 Az 1936-os Hodza-terv az egykori Osztrák-Magyar Monarchia Bulgáriával kiegészült utódállamainak gazdasági együttműködését, „agrárblokkját” célozta vámcsökkentéssel, kereskedelemélénkítéssel, a hitel- és pénzügyek fejlesztésével, bécsi központú közös agrárirányítással, a közlekedési, posta- és távíróügyek egyszerűsítésével és összehangolásával. A tervből végül néhány barátságos gesztuson kívül nem sok minden valósult meg, mivel a politikus londoni, párizsi és belgrádi, tárgyalásai ugyanúgy kudarccal végződtek, mint a román, magyar vagy az osztrák kapcsolatfelvétel. Az érdekkülönbségek és a német-olasz tengely vonzása tehát ugyanarra a sorsra juttatták e belülről megfogalmazott „Mit- teleuropa-tervet”, mint Briand, Brocchi, vagy Tardieu koncepcióját.75

A müncheni egyezmény után emigrációba kényszerülő politikus az Egyesült Államokban kiadott Federation in Central Europe című „politikai testamentumában” (1942)76 már a szélesebb értelemben vett, Baltikumtól a Fekete-tengerig terjedő közép-európai „nemzeti államok” (de nem nemzetállamok!) világháború utáni föderációja mellett tette le a voksot. Hiába. Hodza Floridában halt meg, szülőhazájában művei pedig tiltólistára kerültek, lévén a régió rendjét 1945 után nem a kis nemzetek agrárdemokráciáinak föderációja, hanem egy újabb nagyhatalom, a Szovjetunió akarata határozta meg. Ám maguk az agrárpopulista politikusok sem fogadták egyöntetűen pozitívan a transznacionális agrárdemokrácia ideológiai ajánlatát a 20. század folyamán; elég csupán a nacionalista szempontokat a szociális töltet mellett - gyakorta felett - szem előtt tartó első világháború utáni földBartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai

74 KISS József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodza geopolitikai koncepciójában (2. rész), Fórum, 2004/3, 85-103. Ugyanakkor Hodza a szabadversenyes kapitalizmus helyett a parasztság védelmét biztosító „irányított gazdasági rendszer” híve volt. BORSO- DY: i. m„ 207.

75 GULYÁS László-TÓTH István: Milan Hodza első Közép-Európa tervének magyar- országi fogadtatása, Aetas, 2006/1, 109-119. (Idézet: 112.) A harmincas évek közepén, Hodza politikai nyitásával párhuzamosan a magyar, szlovák és cseh írók „dunatáji” összefogását is érdemes megemlítenünk, noha a politikai és irodalmi utak úgy tűnik, nem keresztezték egymást. Lásd: PÉTERFI Gábor: Szabó Dezső, Szabó Dezső és Féja Géza Trianon-reflexiója és külpolitikai nézetei. Bp., L'Harmattan, 2011, 186-190.

76 Magyarul is olvasható (igen sok reflektálatlan téves információval): HODZA, Milan: Szövetség Közép-Európában: Gondolatok és visszaemlékezések. Pozsony, Kalligram, 2004.

63