Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár reformokra,77 vagy a már említett Parasztintemacionálé sikertelenségére gondolnunk. Hodza elszigetelődése azonban a korabeli külpolitikai lehetőségek radikális beszűkülése és a nacionalizmusok térhódítása mellett abból az ellentmondásból is eredt, mely a komplex - gazdasági-társadalmi, kulturális-civilizációs - elméletek és a mindenkori politikai gyakorlat között feszült). Ebből a perspektívából nem lehetnek illúzióink a Németh László-i koncepció korabeli racionalitását illetően sem, bármennyire is tiszteletreméltó erkölcsi kiállás a népek békés egymás mellett élésének mai napig aktuális imperatívusza. S bár Németh intellektuális értelemben állta a versenyt a hét nyelven beszélő szlovák ideológussal, ő elsősorban író volt, nem politikus. Ez persze nem lehet kifogás egy politikai aspirációkkal bíró értelmiségi csoportosulás esetében; illik tehát legalább futó pillantást vetni a magyar népiekre a fenti szempontból is! Természetesen Németh Lászlóval kell kezdenünk a rövid tablót, megállapítva, hogy bár a némethi „tejtestvériség” főként történeti (kapcsolattörténeti és néprajzi-népköltészeti) példákon nyugszik, eddig elsősorban irodalomtörténészek foglalkoztak a kérdéssel.78 A történészek közül Bárdi Nándor tárgyalta Németh László Közép-Európa koncepciójának alakváltozatait (összefoglalva az addigi szakirodalmat),79 illetve Békés Márton szánt az író (meta)politikájának egy sok bevett klisével vitatkozó könyvet.80 A szakirodalom egyetért a tekintetben, hogy a dunatáji konföderáció legkifor- rottabb verzióját a harmincas években, a tágabb értelemben vett TanúAtor- szakban dolgozta ki Németh László. Legrészletesebben a Magyarság és Európa (1935) című könyvében fejtette ki koncepcióját, melynek historizáló 77 Elemzem: BARTHA Ákos: A két világháború közti csehszlovák, jugoszláv és román földbirtokrendezés. Valóság, 2012/10, 96-112. 78 FRIED István: Németh László Közép-Európája. Tiszatáj, 1996/3, 50. 79 BÁRDI Nándor: A közép-európai „tejtestvériség”: Németh László víziója. Európai utas, 2001/2, 38—42. és Uő: A minőség fölénye (Németh László és a revízió). Korunk, 1997/11,68-81. 80 BÉKÉS: i. m. Míg Laclau a politikai platonizmusból eredezteti a közkeletű populiz- mus-ellenességet, Békés külön fejezetet szentel Németh politikai platonizmusának (29—44). Ennek oka, hogy míg a neomarxista teoretikus Platón filozófusok által vezetett államának elitizmusára utal, addig konzervatív kollégája a némethi logikát meghatározó idea-tan alapján vezeti téziseit. Meglátásom szerint mégis egy következtetésre vezet a két út: Németh László politológiai értelemben nem (sem) volt populista. 64
