Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár szlovák agrárpárt szlovák oszlopa”69 ténykedett.70 Hodza kulcsfogalma - Németh Lászlóhoz hasonlóan - a Duna („Duna-terv”), ám Némethtől eltérően számára a folyó elsősorban nem a régió összekötő kapcsa, hanem Szlovákia geopolitikai kulcsa.71 Ennél is fontosabb, hogy idejekorán felismerve a termőföld nacionalizálásában rejlő lehetőségeket Hodza - ahistorikus mítoszok gyártásával sem fukarkodva - a dél-szlovákiai kolonizáció egyik szellemi atyjának és kivitelezőjének tekinthető.72 Csak a húszas évek második felétől került politikájának fókuszába az „agrárdemokrácia”, a közös gazdasági, szociológiai és lélektani jegyeket mutató parasztság politikai kol- lektívuma, mely „új keletű civilizációs produktum kialakulását célozta” és egyfajta hídszerepet töltene be Nyugat és Kelet között.73 Hodza a harmincas években számtalan írásában és előadásában tört lándzsát a „konstruktív nacionalizmus”, a Prága-hű (aktivista) szlovák regionalizmus és „ruralizmus” mellett, bár érveléséből ekkor már a biztonságpolitikai felhangok sem hiányoztak. 1935-től három éven át miniszterelnökként és egy darabig külügyminiszterként megpróbálkozhatott elméletének gyakorlatba ültetésével, a növekvő külpolitikai (német) nyomás miatt immáron Ausztriát és Magyar69 BORSODY István: Milán Hodza, a közép-európai politikus — Egy felvidéki magyar emlékei 1., Új Látóhatár, 1978/3, 200. 70 A csehszlovák agrárizmus erejét mutatja, hogy a régió legiparosítottabb országában képes volt agrárpártként az összes koalíciós kormányában szerepet vállalni. A párt másik meghatározó alakja, Antonín Svehla, „a kompromisszumok nagymestere” három ízben töltötte be a miniszterelnöki posztot, míg Hodza egyszer. Idézet: PALOTÁS: i. m., 271. 71 Hodza a húszas évek eleji keményvonalas kisantantpárti publicisztikájában még Jászi Oszkár föderatív elképzelését is támadta és a Nagymorva Birodalomtól eredeztetett „csehszlovák nemzet’’-ről értekezik. KISS József: Szlovákia helye és szerepe Milan Hodza geopolitikai koncepciójában (1. rész), Fórum, 2004/2, 83-96. 72 Az 1922 októberében újraalakított kormányban Hodza kapta a mezőgazdasági tárcát. „Nagy érdeklődést tanúsított a telepítések iránt, s miniszterként is mindent megtett annak sikeréért.” A harmincas évek közepén „az újabb települési hullám egyik szorgalmazója az 1932-től 1935-ig, miniszterelnöki kinevezéséig a mezőgazdasági tárcát vezető Milan Hodza volt.” SIMON Attila: Telepesek és telepes falvak Dél-Szlovákiában a két világháború között. Somorja, Fórum Kisebbségkutató Intézet, 2008, 110, 187. 73 A szlovák politikus Németország és Oroszország közti közép-európai korridorról értekezik, (nem orosz-dominanciájú) pánszláv hangsúlyokkal, Szlovákiával a fókuszban (minthogy Szlovákia összekötő kapocsként funkcionálhat e közösségben, a Duna által és Csehszlovákia részeként). KISS: Szlovákia helye és szerepe... (1. rész), 83-96. (Idézet: 89.) 62
