Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)

Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai

tendenciának is vehető, ellenben az már komoly eltérés a régió agrárpo- pulizmusához képest, hogy csupán 1939-ben alakult meg a magyar népi mozgalomhoz leginkább - noha nem kizárólagosan - kötődő pártalakulat, a Nemzeti Parasztpárt. Ennek ellenére a „harmadik út”, „harmadik oldal”18 gon­dolata korántsem egyszerűsíthető le pártokkal, osztályelméletekkel, vagy a Hofstadter-féle sematizáló olvasattal, hiszen a népiek egyrészt épp a kapita­lista-szocialista és a fasiszta-kommunista dichotómiákra igyekeztek ideoló­giai választ adni a parasztság felemelésének alapvetően demokratikus igé­nyével, másrészt a már a századelőn kirajzolódó ideológiai-politikai szekér­táborokon túlmutató alternatívákat is keresték.19 „Az irodalom társadalmi fe­lelősségének átérzése”20 új viszonyrendszereket eredményezett, amennyiben a népiek - Némedi Dénes szavaival - „nem egyszerűen két politikai vonal kö­zött vagy mellett kerestek egy harmadikat (ez örökkön ismétlődő jelensége a politikának), hanem társadalom, irodalmi nyilvánosság és politikai rend­szer viszonyát próbálták újrafogalmazni.”21 Méghozzá radikálisan, hiszen „sorseseményüknek”22 az első világháború és az azt követő szélsőséges, egymást tagadó változások tekinthetőek, tehát egyfajta konstans válság, melyre már nem tartották érvényesnek a 19. századi liberális-konzervatív válaszokat. Maguk a népiek hangsúlyozták is nemzedéki jellegüket, sőt nemzedéken belüli töréseket is regisztráltak a harmincas évek örvénylő ér­telmiségi közéletében (lásd a „húszévesek” és a „harmincévesek” konfliktu­sát). Ezeket a generációs konfliktusokat a modem tudásszociológia23 és a Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai parasztpártokat Ghiţă Ionescu egyenesen „catch-all” pártoknak nevezi. IONESCU, Ghiţă: Eastern Europe = Populism. Its Meaning and National Characteristics..., 112. 18 Németh Lászlótól származik a kevésbé ismert „harmadik oldal” kifejezés, lásd: BÉ­KÉS: i. m., 99-112. 19 BARTHA Ákos: A Nagy Háború, füstje. Hitel, 2014/2, 15. 20 BORBÁNDI Gyula: A magyar népi mozgalom: a harmadik reformnemzedék, Bp., Püski, 1989, 126. 21 NÉMEDI Dénes: A népi szociográfia: 1930-1938. Bp., Gondolat, 1985, 16. 22 E fogalomhoz lásd: TENGELYI László: Élettörténet és sorsesemény. Bp., Atlantisz, 1998. 23 Ezt a szempontot legutóbb Bognár Bulcsu boncolgatta a népiek kapcsán: BOGNÁR Bulcsu: A paraszti válság és a harmadik utas válaszok: Erdei Ferenc, Illyés Gyula, Szabó Zoltán a népi szociográfusok mozgalmában. Korall 36 (2009), 141-160, különösen 141- 144. 51

Next

/
Thumbnails
Contents