Alexa Károly (szerk.): Magyar látóhatár. Borbándi Gyula emlékkönyv - RETÖRKI könyvek 9. (Lakitelek, 2015)
Bartha Ákos: Kelet-(Közép-)Európa agrárpopulizmusai
Magyar Látóhatár politikai eszmetörténet24 egyaránt megerősíti, főként a világháború, a forradalmak és a történelmi Magyarország felbomlásának sokrétű tapasztalatát és identitásformáló erejét hangsúlyozva. „Ez a társadalmilag kondicionált helyzet végletesen átpolitizálja az ekképpen korlátozott fíiggetlenségűvé vált irodalmi és tudományos mezőt” - fogalmaz Bognár Bulcsu -,25 ami egyrészt elvezet a szociográfia diadalához, és - ami ennél jóval fontosabb - többirányú cselekvési terveket eredményez. „A népiek demokratizmusa antilibe- rális-antikapitalista, közösségi, önkormányzó demokrácia volt”,26 melybe paradox módon antidemokratikus tendenciák is beleférhettek27 - főképp, ha a demokráciát annak intézményrendszerével és a képviseleti demokráciával azonosítjuk -, de nem szükségszerűen és közel sem kizárólagosan. A magyar népi mozgalom körüli vitákat súlyos társadalom- és eszme- történeti problémák (felemás urbanizáció, demokráciadeficit, fold- és zsidókérdés stb.),28 valamint szemantikai-fogalomtörténeti nehézségek ku- szálják tovább. Utóbbiakra jellemző, hogy van, aki a Horthy-kori „propaganda”,29 vagy éppen az 1848^19-es magyar forradalom és szabadságharc (esetleg a késő-dualizmus kori magyar parlament) kapcsán beszél populiz- musról.30 Mindazonáltal a kérdéssel foglalkozó szakemberek többsége a Horthy-kor markáns jobbára31 rendszerellenes ellenzékeként ismert népi moz24 Az első világháborúban átélt borzalmak, a forradalmak és Trianon traumája egyfajta nemzedéki életérzést és újszerű nemzetkoncepciót konstruált. Lásd: GYURGYÁK János: Magyar fajvédők. Osiris, 2012, 39. és 214. 25 BOGNÁR Bulcsu: A népies irányzat a két háború között: Erdei Ferenc és a harmadik út képviselői. Bp., Loisir, 2012, 144. 26 BÉKÉS, i. m„ 85. 27 Jobbszélről Erdélyi Józseftől az „érett” Erdei Ferencig, Darvas Józsefig és Veres Péterig baloldalt bezárólag. 28 A korszak társadalomtörténetéhez átfogó jelleggel: GYÁNI Gábor, KÖVÉR György: Magyarország társadalomtörténete a reformkortól a második világháborúig. Bp., Osiris, 2003. 29 TAMÁS GÁSPÁR Miklós: ...ahogyan forgószélben viselkedik az ember... Széchenyi Ágnes interjúja. Valóság, 1992/10, 78. 30 Laclau szerint Kelet-Európára a „legtöbb esetben” kirekesztő jellegű „etnikai popu- lizmus” jellemző, mely „a sajátos közösségek nemzeti értékeinek különösségét igyekszik hangsúlyozni”. LACLAU, Emesto: A populista ész. Bp., Nórán Libro, 2011, 219. 31 A magyar népi mozgalomra is érvényesnek tartom, miszerint az intézményes rendszer margóján ingadozik a rendszerkritika és a hatalom helyeit elfoglalók szidalmazása között. 52
